Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 2. (Budapest, 1887)

III. Természethistória - A hal a természet háztartásában

összege egy oo, s a csónak halad ; a mint pedig a halász inkább jobbra vagy balra kavar, a csónak kormányozható is. Természetes, hogy a csónak merevsége, úgy az evező tollának változhatatlan lapja, a haléhoz — szervezetéhez és mozgásához — képest csak gyarló haladást enged s ez a haladás nem is hullámosan kígyózó, hanem tört vonalban nyomul előre. A hal farka a kormányúszóval egyetemben alapjában ezt az iklandvaevezést végzi , holott a hónalj és hasúszószárny inkább dalladzva evez, s hozzá mind a kettő még csavar is; a hát- és alsósörényúszó pedig arra való, hogy a halat a felbillenéstől megóvja; ha mindezekhez hozzáadjuk, hogy az úszószerkezet minden része a hal akaratának van alávetve, be kell ismernünk, hogy az egész valóban tökéletes, s hogy vízijáróműveink tökéletesbítése is legfőképen a hal úszó szerkezetének megközelítésétől függ.* Evvel megszereztük volna magunknak az úszás általános képét és fogalmát s könnyen megérthetjük, hogy már az úszószárnyaknak és sörényeknek elhelyezés és terjedelem szerint való különbsége is, a mint az a halak családjainál és nemeinél tapasztalható, az úszvamozgásra nagy befolyással van s még fokozódik a hal testalkatának különféleségével, végső következésben pedig mind a kettő elhatározó befolyást gyakorol a halak táplálkozására, életmódjára. A magunk halait tartva szemünk előtt, a különbségek így alakúinak ; 1. A sügérféle halaknak két hátsörényúszójok van ; a hasúszószárnyak a hónaljúszószárnyak alá, tehát előre vannak tolva. 2. A pontyféle halaknak egy hátsörényúszójok van ; a hasúszószárnyak a hónalj- és alsósörényúszó közé, körülbelől középre esnek s gyakran a hátsörényúszóval szemben állanak; néha az utóbbi tetemesen hátrább áll. * J^En** A repülésre és úszásra — különösen a haléra — vonatkozó ismereteink nagyon gyarlók és hézagosak, holott tudományos meghatározásuk nemcsak valóban szép, hanem a gyakorlatra kiható feladat. A midőn PRECHTL a madarak röpülését tárgyalta, a hajócsavar még nem volt ismertetve s ezért a különben kitűnő búvár a madárszárny csavarosságát nem vette tekintetbe, valamint nem veszik tekintetbe azok sem, a kik még ma is «röpülo gépcken» törik az eszüket. Igy vagyunk a hal úszószerkezetével is, melynek kiismerése az erőműtan legszebb föladatai közé tartozik s melynek megfejtésére már az is ingerelhetne, hogy pld. a pisztráng úszószerkezete, mely aránylag nem is nagy felületű, legyőzi a 4—6 méter magasból lezuhanó víztömeg nyomását s ellenében fölszárnyal.