Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 2. (Budapest, 1887)

III. Természethistória - A hal és a tudomány

Lássuk immár ezt a családfát, amennyiben e könyv főtárgyára, a halra tartozik, fölépítvén az emeleteket, a melyeken ágazatait vezetnünk kell s megjegyezvén, hogy a magasabb sorszám ifjabb kort és emeletet, illetőleg korszakot jelent. /V. Harmadik kor— legifjabb rétegzetén az emberrel. I 2. Pliocén korszak. A. II. Miocén korszak, io. Eocén korszak. III. Második kor. 0. Kréta-korszak. 8. Júra-korszak. A csontoshalak eredete. 7. Triász korszak. A gőtehalak eredete. //. Első kor. 6. Permi korszak, c. Kőszén-korszak. 4. Devon korszak — tokféle halak eredete. /. Ós kor. H 3. Szilúr-korszak — ingolák, czápák, ráják eredete. 2. Cambriai korszak — kétvégű kopjahal eredete. 1. Laurenti korszak — legősibb; semmi gerinczes állat. Eszerint az összeállítás szerint* a laurenti korszak a legalsób, illetőleg legősibb; ebből gerinczes állat nem ismeretes; de már a következő cambriai korszakban megjelennek a gerinezhúros csőszívűek, melyek a kőszén korszakáig uralkodók, a permi korszakban hanyatlásnak indulnak s folyton fogyva, napjainkban immár csak a PALLAS kétvégű kopjahalával oktatják a vizsgálódó embert. A szilúr-korszakban tökéletesebb szervezet alapján a csőszívűektől elágaznak a szájtátó vagy körszájú halak, melyek azután a júra-korszakban fogyni kezdenek, de a melyeknek ivadékai, az ingolák, még ma is élnek, sőt két alak a magyarföld hegyi patakjait is eleveníti. Ez a halalak is nagyon fejletlen; orrgödre még nem páros; szeme páros ; de páros úszószárnyai nincsenek ; sörénye inkább csak bőrszerű s a mi a legfőbb, gerincze nem tagolt csont, hanem porezogós, tehát a gerinezhúr fejlettebb formája, mely már tökéletlen koponyában végződik. * H/ECKEL E. Natürliche Schöpfungsgeschichte XX. Vortrag.