Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 1. (Budapest, 1887)
I. Történeti rész - II. A magyar halászat múltja
halas a Woyos szigeten ; István, Folutou, Losuduna, Queurcha minden bizonynyal halásztanyák, a mire a « Lassú Düna» különösen reáutal. Ugyané király 1232-ben 'J visszaadja MiKLÓsnak, UGRIN testvérének az elvett földeket. Ez az okirat azt mondja, hogy a váradi püspöknek Zarándmegyében a Fehér-Körösön hat halashelye — bizonyosan vejszés és czégés helye — van. MIKLÓS nádor 1233-ban a pannonhalmi apát halászó népeit továbbra is elmarasztalja abban, hogy a hálónak való fonalat s a hálókötők tartását szolgáltassák. IV. BÉLA király 1235—70 körül a pannonhalmi apátság halásznépeit összeírja s szolgálataikat szabályozza. Weymuch praediumban a halászok neve: POCH, GAALT, EKESHE, JACOB, kik fiaikkal és rokonaikkal hetven bokorban halásznak. Ezek a vizát oly hálókkal halászták, a melyek a monostor fonalából készültek. Kötelesek voltak a frátereknek 60 tál halat adni. Sálya praediumban hat bokor volt, a következő halászokkal : KoMOs, MATHEUS, SCEMET, HYZE, CHYGLO, FILEO, ABRAM rokonaikkal. Budruc praediumban nyolcz halászbokor volt, melyek a Semsei lakosokkal közös földet birtak s közönségesen a nád- és vesszővágásból is éltek. Kenesna praediumban tiz halászbokor volt. Wenzel. II, 14, 15, 19—20. A bihari bírák 1236-ban 2 ] visszaadják B.-Jenőt PÁLNAK, ECHV fiának s itt előfordul Medust halas a Körösön ; alkalmasint czége. IV. BÉLA király 1237-ben az esztergomi káptalannak adományozza «terram Ebed ad Castrum Galgouch pertinentem... et piscinam cum loco piscaturae, quod vulgo tona dicitur. Knauz» I, 323. Ugyanez a király ugyanabban az évben a bélakuti apátságnak Gerben falut adományozza «cum piscina bona et viginti duabus mansionibus servorum piscatorum» Wenzel, VII, 28. Ugyan e király 1244-ben MIHÁLY comesnek Gönyü birtokot 1] Hazai O. t. I. p. n. 2] Cod. Dipl. III, i. p. o.|. HERMAN O. A magyar halászat. 7
