Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 1. (Budapest, 1887)

I. Történeti rész - II. A magyar halászat múltja

A RÁKÓczi-kor lelkes búvára, THALY KÁLMÁN erre vonatkozólag érdekes részleteket közöl.

1

] A konyha ellátásáról szólva, fölhozza, hogy a rák és a csík sürú'n fordul elő s az előbbi i 706-ban május, június és július hóban majdnem mindennap ott van a fejedelem asztalán. Halakra vonatkozólag szintén vannak feljegyzések ; főkép a komáromi, nazvádi és gutái halászság látta el a fejedelem asztalát a Duna fonalaival. E följegyzésekből a következő tételeket vehetjük ki: « Hal. Naszvádi embereknek 64 font halért, fontja 8 pénz ; és más 56 fontért, fontja ó pénzével. Komáromból hozott két öreg tokért italpénz 50 dénár. Naszvádi és gutái halászoknak 185 font halért 12 frt 48 dénár. Naszvádi embereknek 136 font halért 70 frt per den. 6 és 66 fontért per den. í

!

. Két kecsegéért 25 dénár. Ismét naszvádi halászoknak 150 font halért 9 frt; a gutaiaknak 147 font halért 1 1 forint. Juh- ismét naszvádi halászoknak 257, gutaiaknak 142 font halért 15 forint 42 den. és 1 1 forint 36 dénár. THALY megjegyzi, hogy ebben az időszakban többnyire gutái és naszvádi halászoktól naponkint egy-két mázsa hal vásároltatott. Az idézett értekezésben még egy adat foglaltatik,

2

] hogy t. i. Nógrád vármegye 1707—1708-ban sokat szállított BERCSÉNYI gróf, fejedelmi helytartó és főtábornok konyhájára, egyebek között vizát és szárított halat. Evvel vége szakad az adatoknak ; mintha ez is bizonyítani akarná, hogy azon innen hosszú, majdnem végzetes álomba sülyedt a nemzet, oly álomba, mely megzsibbasztotta benne a nemesebb hajlamokat, faji önérzetét és érzékét. 1] THALY KÁLMÁN : A hazai képzőművészet, műipar, nemzeti viselet, fegyvergyártás és háztartás II. RÁKÓCZY FERENCZ udvarában. Történeti tár, 1882, p. Jf$. 2] THALY, i. h. 568—70 I. a jegyzetben.