Kvassay Jenő: Mezőgazdasági vízműtan (Budapest, 1882)

XI. A folyók és források vizeinek apadásáról és ennek okairól

az azelőtt minden 58 hónapban megjelenő árvizek jelenleg minden 20 hónapban lépnek fel. Végül Wex 1873-ban megjelent művében kimutatni igyekszik a Rajna, az Elba, Odera, Visztula és a Duna vízállásainak összehasonlításából, hogy a források, folyók és folyamok közép-vize csökkenőben van, míg az árvizek folyton folyvást növekednek; és kutatásait a következő táblázatba vonta össze: A folyamok neve és a mérce helye A megfigyelés időszaka és tartama években Az átlagos vízállás csökkenése a fél megfigyelési idő alatt 1, m • 11. • '1 ' • vagy egükkenése az átlagos nugy vizeknek a fél megfigyelési idő alatt Az átlagos víz• állás csökkenése 50 évi időszakra vonatkoztatva. A folyamok neve és a mérce helye A megfigyelés időszaka és tartama években A legkisebb vízállásnál Az évi vízállásll.'ll 1, m • 11. • '1 ' • vagy egükkenése az átlagos nugy vizeknek a fél megfigyelési idő alatt A legkisebb vízállásnál Az évi vízállásnál A folyamok neve és a mérce helye rajnai hüvelykekben Rajna .... Emmerichnél • • Rajna .... DUsseldornál • • Rajna .... Kölnnél • • • • Elba Magdeburgnál Odera • • • • Küstrinnél • • • Visztula • • • Marienwerdernél • Duna Bécsnél .... Duna Orsovánál • • • /1770—1835 i 66 év (1800—1870 i 71 év 1782—1825 i 54 év (1728—1869 { 142 éf 11778—1835 j 58 év 11809—1871 i 63 év (1826—1871 l 46 év (1840—1871 1 32 év 1325 —060 7-21 97 évre 290O 945 2766 504 14-76 16-42 473 4-27 31-00 10 13 16- 50 8-46 17- 62 4-083 -1-8-58 +1-50 —900 -T-l-56 —1-58 — 1007 — 1108 20-06 —0 83 13-33 15- 76 16- 27 43 90 11-39 46-12 24-88 666 7-91 16- 86 17- 45 26-20 18- 39 5506 Mielőtt a kérdés tárgyalásába bocsátkoznánk, ki akarjuk itt emelni, hogy valamennyi író a kis vizek csökkenését az árvizek emelkedésével és gyakoribb megjelenésével hozza kapcsolatba. Mindezen felhozott észleletek között csakis Paleocupa kimutatásai és Lomlartlini-nak a Como-tóra vonatkozó megfigyelései olyanok, melyekhez kétség nem fér, mert vízmennyiségekből és nem vízállásokból lettek levezetve. Közvetlen mérések, de a puszta elmélkedés is igazolja, hogy a vízmennyiségek nem állanak egyenes arányban a vízállásokkal; kétszer oly magas állásnál nemcsak kétszer, de tízszer annyi víz is lefolyhat valamely folyón. S ha tömegmérések nélkül nem lehet a különböző vízállások emésztésére következtetni, még kevésbbé lehet a középvízállásokból a folyón lefolyó vízmennyiségre nézve csak közelítő