Kvassay Jenő: Mezőgazdasági vízműtan (Budapest, 1882)
I. Meteorológiai előismeretek
1875. 4 vi 10. VI. 28. VI. 26. V. 30. Jászapáthi Komárom Budapest . Ó-Gyalla . 87 80 103 83 1875. 1876. VI. 1. IX. 14. V. 11. VIII. 25. Debrecen N.-Mihály Orsova. Kőszeg 73 100 65 64 Hazánk éghajlati tekintetben a szárazföldi részekhez tartozik, mi az időjárás roppant szeszélyességét érthetővé teszi, rendkivüli szárazság és nedvesség úgyszólván lépten-nyomon követik egymást. Az évi közép csapadék-mennyiség 617*5 milliméter; ez azonban igen egyenetlenül van elosztva, míg az Alföldre alig esik 500 milliméter, addig Brassóban és Árvában 840, illetőleg 900 milliméter észlelhető. Különben a rendkivüli szárazságok nem annyira a csapadékmennyiségek átlagos csekélységéből, mint annak rosz elosztásából származnak. így tudjuk, hogy sokszor hónapokon keresztül várat az eső magára. Fontos szerepet játszik e tekintetben a megelőző téli nedvesség is; ha ebben nem volt hiány, akkor a szárazság nem oly tűrhetetlen; míg ha igen száraz télre aránylag eléggé esős nyár következik is, mégis folyton szárazságban sínlődik a növényzet, mert a talaj nem képes nedvességgel tele szívni magát. Hogy az évi csapadék mennyisége és a szárazság vagy nedvesség mérve nem egyeznek meg egymással, ennek egyik okát az is képezi, hogy a gazdasági év nem esik össze a polgári évvel, amennyiben az őszi esők csak a jövő évi termésre vannak befolyással. A Felföld és Erdély határozottan a nyári esők övébe tartoznak, míg az Alföld és a déli szélek a nyári és őszi esők tartományai között átmenetet képeznek, úgy azonban, hogy a két magyar medence a nyári, a déli szélek pedig az őszi esők felé közelednek inkább. A csapadékos napok száma átlag a két medencében 101*4, a nyugati és déli széleken 115*7, a Felföldön 1148, Erdélyben 113*1. Igen fontos szerepet játszik éghajlati tekintetben a levegő nyirkossága vagyis páratartalma. Ha azon páramennyiséget, melyet valamely hőfoknál a levegő magába venni képes, 100-zal jelöljük, akkor ebből átlag a Felföldön 81*5°/ 0 > a keleti és déli részeken és Erdélyben 76*5%) a síkságon pedig 71°/ 0 foglaltatik, vagyis 8°/ 0-al kevesebb mint az északi nagy német síkságon. Azonban ezen páratartalom nem ritkán 20%-ra, sőt 2 egész l*6°/ 0-ra is leszáll az Alföldön. Mivel pedig
