Kvassay Jenő: Mezőgazdasági vízműtan (Budapest, 1882)
VIII. A folyóvizek természete
találkozása, melyek vízgyűjtő medencéje egymástól távolabb esik, mindenkor függ az időjárás lefolyásától, és majdnem annyi valószínűség van az egyik, mint a másik mellett. Atalán igen veszélyes valamely tervet arra alapítani, hogy az illciő két folyó legnagyobb árvize nem szokott összetalálkozni. Nem kell több, csak minden 10—15 évben egy ily összetalkozás, és azon vidék tönkre lehet téve. 1877. május hónapban a Maros és Tisza nagy vizei találkoztak, holott átalános tapasztalat, hogy nem szoktak találkozni. Az árvíznek helyi magassága nem csupán a víztömeg nagyságától, hanem a lefolyás különféle természetes és mesterséges akadályaitól is függ. Láttuk, hogy a kis vizek színét szokás összehasonlító sík gyanánt választani a különféle folyóknál, és annak zérus-pontjától számítani a magasabb vízállásokat. A nagy vizek, távol attól, hogy ugyanoly módon emelkednének, vagyis mintegy párhuzamosak maradnának a kis víz síkjával: ellenkezőleg, a fölött hullámzó vonalakat képeznek. Így a Loire-nál 1853-ban a Maine és Vienne mellékfolyók között, a hol semmi jelentékenyebb vízfolyás nem ömlik belé, az árvíz magasságai a következők voltak: Saumur-nél a zérus fölött — 6*70 méter Rosiersnél (15 kilómét, lejebb) — 7*37 „ St.-Mathurin-nél (10 kilóm, lejebb) — &20 „ Pont-dc-Cé-nél (17 kilóm, lejebb)— 551 „ még alább a magasság ismét növekedett. A Rajna Strassburgnál 4*70 méterre emelkedik a zérus fölé, míg Ifüningennél ti métert is meghalad. A Garonne legnagyobb árvizei a következők voltak: Toulouse-nál 6*30 méter Agen-nél 10*16 „ Marmande-nál 9* 10 „ Langon-nál 12*05 „ A Rhône Lyonnál 1850-ban 6*25 méterre emelkedett, míg 12 kilométerrel felébb a miribel-i síkságban 2 97 méter vízállása volt a zérus-fölött. A Tiber Rómában 14 méter magasra emelkedik, a kis vízszíne fölé a mindenfelé akadályok miatt, míg a hol szabad folyására van hagyva 9*50 méternyi vízállás a legnagyobb árvizekhez tartozik. 1280-tól 1877-ig a Tiber 17-szer emelkedett Rómában a 15 méteren túl, 1870-ben 17*22 méter, lö!)S-ban 19*66 méter volt a vízállása és az utóbbi egyszersmind a legnagyobb áradása a történelmi időkben.
