Kvassay Jenő: Mezőgazdasági vízműtan (Budapest, 1882)
VII. A folyóvizek mozgásának törvényei
T = lh, p = /, li = h, mikor is a fentebbi képlet a következőbe megy át : § — so = \ g A számítás és eljárás ugyanaz marad mint a fentebbi esetben, mely derékszögű csatornára vonatkozik. Ezen eljárás kissé hosszadalmas, miért is Du púit a fentebbi képletet egyszerűsítette s ennek használatára egy táblázatot állított össze, melynek segélyével a duzzasztásra vonatkozó kérdéseket igen egyszerűen és röviden lehet megoldani. A duzzasztás vonala általánosságban a következő képlet által fejezhető ki : hol r a duzzasztás magassága valamely s távolságban. A miből következik, hogy ha az ezen egyenletnek megfelelő görbe vonalat azon föltevés mellett, hogy h = 1 megszerkesztjük, ennek metszékei és rendezői állandó viszonyban lesznek bármely más folyó duzzadási vonalának metszékeivel és rendezőivel, ugy hogy az utóbbiakat az előbbiekből, ha ezek ismeretesek — egyszerű arány segélyével kiszámíthatjuk ; vagy ha az előbbieket egy táblázatba összeállítjuk, az utóbbiakat egyszerű szorzás utján megkaphatjuk. Az alábbi táblázatnak használata a következő. Mindenekelőtt kiszámítjuk Ta dini képletéből h-t vagyis a középmélységet. Ismerve h-t és J-t, minden a duzzasztásra vonatkozó gyakorlati kérdés a következő esetekre vihető vissza : 1. Ismeretes a duzzasztás magassága alul (h 0 ) és felül (x), meghatározandó a köztük levő távolság (s). 2. Ismeretes a duzzasztás alul (h 0 ) és a távolság (s), meghatározandó a duzzasztás magassága felül (au). 3. Ismeretes a duzzasztás felül (x) és a távolság (s), meghatározandó a duzzasztás magassága alul (h). Példák. Első kérdésre. Valamely folyón, melynek középvízmélysége P05 méter, viszonylagos esése 0*000115, gát beépítése által a vízszínét l"50 méterrel duzzasztották, kérdés: mily távolságra lesz a duzzasztás 060 méter? * =0-ó7; * = |f = 143; // roo * i Oo
