Birly István: Csolnak-ut Rotterdamtól-Pestig (Budapest, 1863)

NÉMET-ALFÖLDI ELET

tehát vitorláinkat a szélbe, és szerencsésen kiemelkedtünk a szükséges távolságra, de épen midőn a sarkantyú csúcsa mellett akartunk elillanni, egy rendkiviil nagy hab csapott vissza róla, és az éles orrú Ellida nem levén képes reá emelkedni, annak közepén átmetszett, majdnem az ülő deszkákig megtelve habos vizzel *); de azért mégis engedelmeskedett a kormánynak a jeles hajó, és bár nehezen és lassan mozdulva megkerülte a sarkantyút, annak túlsó telén kevesebbé veszedelmes vízbe szállítva bennünket. Itt örömünkre egy nagy révész hajó búvó helyére akadtunk, hol nem is késtünk mielébb horgonyt vetni a part közelében, úgy hogy hajónk hátúiját kötéllel a révész hajóhoz vonva, ennek segítségével a töltésre juthattunk fel. Ellidából kimerítve a vizet, halászattal kísértettem meg időmet tölteni, de eszközeim sokkal könnyebbek voltak, semhogy ily nagy habok közt használhatnám; R. pedig a part magas töltésére mászva kitalálta, hogy szerencsénk ismét jó helyre vezetett, mert egy igen csinos és rendes révész-korcsma volt a töltés megett elrejtve, melynek kényelmes tiszta teremében felütve tanyánkat, olvasással és levélírással foglalkozva, békén bevárhattuk a jövő eseményeket. *) Lásd az első képet.