Birly István: Csolnak-ut Rotterdamtól-Pestig (Budapest, 1863)

BEVEZETÉS

tartanak hosszú evezési gyakorlatot, azonkívül szabadabb lélekzet megszerzésére, minden nap a reggeli órákban félóráig szaladási gyakorlatot tesznek, csak ürü, vad és marhahús van megengedve ételül, italul leginkább thea és sherry, sör épen nem, víz csak kevés. Az emiitett versenyben legtöbb dijat nyertek az oxfordi tanulók, kik egyátalán mindenütt, mint a legjobb hajósok ismeretesek, noha a cambridge-i deákok és a londoni csolnakda veszedelmes vetélytársak voltak. Egy Woodgate nevü ifjú a két nap alatt öt versenyben vett részt, és négyszer a győztesekkel volt, egy ízben maga nyert kettős evezővel. Bevégződvén másodnap este a versenyzések, a győztesek mind egy kis kertbe hivattak össze a víz partján, az illető, sokszor nagyértékü nyeremények átvételére. Első rendű jegyeink bennünket is feljogosítván a belépésre, ezen nagy ünnepélylyel véghezvitt szertartást közelről szemlélhettük. Ugyanis az egész ügyet vezető elnök (Steward) sorban előhiván az illető nyertest, vagy nyertes fél képviselőjét, rövid „speech"-el üdvözölte ezen közhasznú, (a nemzeti hatalmat és jólétet fenntartó hajózatot fejlesztő), nemes és férfias gyakorlatban mutatott nagy ügyességeért, és sokszor az illető is rövid szavakban köszönte a megtiszteltetést, azután pedig a hallgatóság „cheer"-ekkel (éljenekkel) üdvözölte a diját kézbe vett nyertest. így végződött azon ünnepély, melyben elejétől végig a legnagyobb részvét volt észrevehető a társaság minden osztályában. A víz, meddig csak látni lehetett, el volt lepve mindennemű és alakú csolnakokkal, melyekkel az ügyes hajósok bámulandó sebességgel mozogtak a tömegben. Különösen mulatságos látvány volt egy kis „propeller" (csavargőzös), alig valamivel nagyobb egy séta-csolnaknál, mely anélkül, hogy legkevésbbé is alkalmatlan lett volna a többi hajónak, mint egy jól tanított iskolaló, czirkázott a tolongó sajkák közt. Szép, holdvilágos este lévén, tarka egyvelegben sietett le a Temsén a kis hajóraj; sokan egész Londonig evezve; kevesen talán annyira megelégedve napjukkal mint mi, kik nem csak igen kellemes mulatságot élveztünk, hanem számtalan érdekes tanulmánynyal gazdagodva tértünk haza. Elkészülvén hajónk, azt a Rotterdamban készülő „Cologne" gőzösre feladtuk, magunk pedig Dover-en keresztül Ostende-be mentünk, hol a folytonosan viharos tengeren alkalmunk volt, egy pár hasznos gyakorlatot tenni vitorlás-csolnakokkal, onnét pedig Rotterdamba siettünk, alig várhatván a perczet, melyben kalandos utunkat megkezdhessük.