Birly István: Csolnak-ut Rotterdamtól-Pestig (Budapest, 1863)

SZÉLVÉSZ KOMÁROM ALATT

folytonosan ezen változó irányok ellen kell küzdeni, de ha felette nagy hab emelkedik orra előtt, vissza kell tartóztatni, nehogy akkor szaladjon bele mikor a hab megtörik; vitorlával biztosabb a járás, ha az ember tudja, miként kell kerülni a nagy habokat, és könnyítene a hajón erösebb szélrohamnál, mind inkább beléirányozva azt a szélbe, és minthogy Ellida jól vitorláz, folytonosan a két part közt czirkálva a szél ellen majd nem minden fáradság nélkül leérhettünk volna estéig Pestre, de a szél és a hullámok oly erősek voltak, hogy darabokra törték volna gyenge hajónkat, ha a folyó közepén átmerészeltünk volna járni, a mi czirkáló vitorlázásnál elkerülhetetlen. „Szobb"-ig erős volt a hullámzás, onnét Marosig a hegyek elfogván a szelet, igen szépen haladtunk, de midőn itt szabadra értünk, minden erőnkre szükségünk volt, hogy, bár mily lassan is, előre mozdítsuk hajónkat; „Veröcze" előtt pedig átmetszve a kanyarulat következtében széles Dunán, a már különben is bőszült habok annyira növeltettek egy hatalmas vontató gőzös által, melyhez egy a széltől utunkba nyomott buzahajó szorított, hogy már magunknak sem volt nagy bizodalmunk sorsunk iránt, jó kormányosunk pedig, ki eddig igen derekasan viselte magát, ijedten kezdte szemeit reánk mereszteni; de egy víg hajós dal, melyet a szélbe hangoztattunk, csakhamar visszaadta neki lelki nyugalmát, és szerencsésen elértük több mint négy órai munka után Váczot. Itt is tartóztattak, állítva, hogy már most egyenesen szemközt kapván a szelet lehetetlen lesz Pestre lejutnunk; de mink elvoltunk tökélve az evezőket addig le nem tenni, mig czélunkat elnem értük. Erős küzdelmünk volt egész utunkban a tágítani nem akaró szél ellen, és nem hiszem, hogy kibírtuk volna a munkát, ha az eszme, hogy ez az utolsó napja fáradságainknak, nem kettőztette volna erőnket; és így sikerült, épen midőn már sötétség kezdette borítani a láthatárt, a felhőkön áttörő utolsó alkonyat-fénynél megpillantani a hosszú fáradalmaink czélját jelelő Gellért-hegyet: Sol propius liainniabat aquas, extremaque í'essis Caeperat optatas jam lux ostemlere Colchos. *) Minden bizonynyal egész utunk legkeményebb napja volt ez, mert ismét öt és fél órát dolgoztunk folytonosan egész erővel úgy, hogy ujjaink több napokig haszonvehetetlenek és merevek maradtak. *) Valerius Flaccus : Argonaut.