Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül (Pozsony, 1848)

II. Fejezet: A közlekedési rendszer alapelveirül - a) A külföld közlekedési kifejlődésének rövid vázlata

25 (latunk, minden elfogultság, s elövélemény nélkül vizsgálat alá venni az eredményeket, miket a tapasz­talat másutt mindenikrül nyújtott. Ugyanis : a) A külföld közlekedési kifejlődésének rövid vázlata. Allgolország, noha ma már olly köuti össze­köttetéssel bir, melly szilárdsága, s jósága miatt vi­lágszerte minta gyanánt szolgálhat a múlt század folytán e tekintetben még olly hátra volt, mint saját hazánk. Ekkor még a belforgalom nemcsak igen lassú, de az áruszállítás fölötte drága is volt; mi mi­att a most már leggazdagabb tartományok terményei, s ásványai ott, mint itt, a közlekedési eszközök hiá­nya miatt használatlan hevertek. Azonban 1780ik év körül a Bridgewater-csa­torna megnyitása nagy változást okozott. Ennek ked­vező eredményei a közfigyelmet a csatornázás felé vonták, s életet adtak azon nagyszerű csatorna­rendszernek, melly sok ideig az angol kereskedés fő mozgatója volt, s melly ennélfogva lassankint az egész országra kiterjeszkedett; kivált miután a köz­lekedések ezen eszköze különösen a nehéz s nagy teriméjii árúk szállításánál a legjobb utak mellett is nevezetes hasznot hajtott. De valamint sok új, s magában üdvös rendszer az alkalmázásban meghaladja mértékét, ugy történt 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom