Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül (Pozsony, 1848)

I. Fejezet: Általános szempontok

I. FEJEZET, Átalános szempontok. Hazánkban a közlekedések iig-yét a véletlen vezette eddig. Egyes hatóságoknak, jobbadán pedig azokban egyes egyéniségeknek tevékenysége állitott ugyan elő az ország némelly vidékein jó utakat; de azoknak iránya, fentartása, használhatósága mindig egyéniségek nézeteitiil, s erélyétül függött. Hány példa van, hogy egyes vidékek közlekedési állapotát egy tisztváltozás felforgatta, vagy a kereskedelmi mozgásnak egy alispán uj vonalt mutatott ki. [Ily állásban rendszeres összeköttetésrül, országos fövonalakrul szó sem lehetett; mert rendszeriinkbül folyólag csak helyhatósági utaink lehettek, az ország, s annak érdeke képviselve nem volt. Hajózható folyóink állapotát szinte, — söt még inkább, — a véletlen határozta el. Folyóink, — még a Dunát sem véve ki, — magán-tulajdonnak tekintetnek sokak által. Az, mi bennök a köz-é, és az