Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Települések - Kamocsa

102 KOMÁROM. terjed, mellyböl 23% h. belső telek, 699% h. szántóföld, 341% h. rét, 24% erdő, 36 h. mocsár, 255% h. legelő. Egész jobbágytelek van 3 és %, s ezután bir a jobbágyság 97 % h. szántóföldet, 49% h. kaszálót. Szántófölde és réte a legjobbminöségü, a búza, árpa, zab, tengeri, burgonya és lenvetés bőven fizeti meg a magot. Szarvasmarha leginkább'tenyésztetik, de ügyetlenül, valamint a mezei gazdaságot is hanyagul üzi az izsapi földmíves. A határ nyugoti szélét környező Csiliz folyóban jó halászat van. Lakosai közt találtatik 103 r. katholikus, kik a nagymegyeri anyaszentegyházhoz tartoznak, a reformátusok száma pedig 242 lélekre megy, kiknek itt helyben fiókegyházuk van, de különben a nagymegyeri reformált anyaszentegyházhoz kapcsoltattak. Van itt továbbá 69 nemes családfő, 8 zsellér, 1 csizmadia, 5 takács két legénnyel, kik a nagymegyeri czéhez tartoznak; 1 kovács, 1 szabó. Birtokosok gróf Zichy István, Ábrahám, Kiss, Czina, Györy, László, Füsy, Bozóky, Tamásy, Nagy, nemes családok. Hajdan a komáromi vár urodalmához tartozott. Kamocsa, magyar falu, fekszik lapályos síkságon a Vágh bal partján, Guttához északra fél, Érsekújvártól nyugotra 2 mértföldnyire. Mi a helység határát illeti, tagosztály, vagy más hiteles felmérés még itt nem lévén, ezt holdakban megmondani nem lehet egyébkínt, hanem hogy Kamocsa határa 38 és V

2 régi telket tesz, mellyböl úrbéri föld 31 és % telek, a curiálistáké pedig 7 telek. Földesúri majorság nincs. A jobbágyság földesúri tartozásait pénzben teljesíti. A fentemlített határnak ismét % része szántóföld, %-de legelő, %-de pedig kaszáló. Szőlője nincs; több lapályos földeit fűzfákkal ülteti be, mellyekböl minden harmadik , vagy nagyedikévi áglemetélés által tűzifát elegendőt szerez. A föld minősége agyagos homok, s ezért leginkább gyökeres és kerti növények termesztetnek, minthogy a föld arra legalkalmasabb s kevés is lévén, gazdasági szempontból legjövedelmezőbb. Termesztetik pedig különösen veres hagyma, sárga répa, petrezselyem, káposzta, dinnye s. a. t. Az állattenyésztés, valamint a mezei gazdálkodás is meglehetősen díszlik, hanem a Vágh folyók gyakori kiöntései miátt sokat szenved. Népessége 1340 lélek, kik közül reformáltvallású 1283, r. katholikus 1, zsidó 56. Férfi 663, nő 677. Nemes 274, polgár 1010, zsidó 56, a nyelv egyedül magyar. Telkes jobbágy van 206, zsellér 7, lakó 6, kereskedő zsidó 11, mesterembere 19, kik közül szabó 2, kovács 2, molnár 5, csizmadia 1, takács 3, bognár 2, asztalos 2, mészáros kettő, egyik zsidó, néha azonban van több is, mint azt a nemes telkeket-birók, vagy zsidó házbérlöi akarják. Legény, vagy inas most itt egy mesterségre nézve sincs. Reformátusok anyaszentegyházán s iskolán kívül említést érdemel még itt egy olajütö, mellyen keserves izzadással emberi erő tesz szert valamelly kis olajra. Jelenleg jobbagytelki földesuraságok: gróf Hunyady Jósef, ki szinte felét birja a helységnek, Balogh