Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Települések - Komárom

VÁRMEGYE. 91 háborítassanak. Tiltja egyszersmind minden hivatalnokoknak és hatósá­goknak, hogy a királyi szabadalmas város polgárait zavarják, elfogják, vagy felettök ítéletet tartsanak, rendelvén, hogy ezek csupán saját bíró­ságuktól fügjenek. 1465-ben I. Mátyás Patkó János városbíró, Litteráti Mihály és Sebestyén kérésére Zsigmond kiváltságos levelét megerősíti. 1465 és 1470 szinte I. Mátyás a vámmentességet megerősíti és tiltja, hogy valamelly vámszedők a komáromi polgárokat vám és rév­bérrel terheljék, vagy azokon csak valamit is vegyenek, különösen int­vén az esztergomi és óbudai vámszedőket. 1513 Ulászló Podmaniczi Podmaniczky István nyitrai püspöknek meghagyja, hogy meg ne engedje, miszerint vámszedő tisztei a komáro­miakat terheljék, vagy zaklassák. E levelet kiadta Zalkány László. 1518-ban II. Lajos a kiváltságokat újólag megerősíti. 1527 Zápolya János ugyanezt tette, parancsolván Martonyosi Pesthy Gergelynek a guttai és komáromi várak kapitányának, valamint Marczalházi Posár Vitáinak és Demsed Istvánnak, a komáromi vár cas­tellanusainak, hogy a komáromiak kiváltságait figyelemben tartsák és tartassák. 1538 I. Ferdinánd erősíti meg a kiváltságokat függő pecsétes levelével. 1538 —1560 szinte Ferdinánd meginteti a győri és pápai vám­szedőket. A levél kelt Bécsben Oláh Miklós és Liszti János által aláírva. 1602 Rudolf tiltja a komáromi megye és vár urainak, hogy a komáromi polgárokat semmivel ne terheljék. 1609 II. Mátyás megerősítette a vszabadalmakat, valamint I. Má­tyás királynak a Várköz földe iránt a város részére 1489-ben tett ado­mányát, intette egyszersmind a vár castellánusát' a polgárok szabadal­mai figyelembeni tartására, mindenik tettét különös pecsétes levelekbe foglalván. 1610 Draskóczy János királyi tárnokmester, mint királyi bizotl­mányi elnök Komárom városának ezután a királyi kincstárba fizetendő adóját 418 ftra határozza, egy úttal némelly polgári telken lakó neme­sek, és a városközti viszálkodásokat is elintézvén. 1612 Thurzó János nádor, magához vett királyi bízottmánynyal hoz vizsgáló ítéletet a Draskovich János által elintézett pontok felett. 1622-ben II. Ferdinánd erősíti meg az előtte való királyok ki­váltságos leveleit, egyszersmind Draskóczy János és Thurzó György ál­tal elintézett pontokat, a városnak a polgári telkeken lakó nemesek iránti joga, s azoknak viszonyos köteleztetése kijeltetik, egyszersmind a város­nak a kir. kamara részére fizetendő állandó adója 418 ftban megha­tároztatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom