Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Lakhelyek - Növényország

30 KOMÁROM. termesztés, és az idevaló termés a vékivel vetekszik. A repczeter­mesztést is némelly urodalmak és közbirtokosok jó sikerrel megkez­dették; zöldséget, hüvelyes veteményehet, káposztát sokat és jót termesztenek a Vágh mellókén, különösen Guttán, Kamocsán, Szimön, a gesztesi járásban, nagy Igmándon; híres a kolthai és tardosi lencse, melly meg nem zsizsikesedik. Fűben és szénában szinte nagygazdasága van ezen megyének, mivel legelője kövér, rétjei pedig jóminőségüek; ezenkívül a takarmányfüvek termesztése is több helyt divatozik: igy Aranyoson alig van gazda, kinek lóher, vagy luczernavetése nincs; sok luczernát termesztenek még Ácson, Kisbérett s átalában a tagosz­tályozott helységekben. A rétek fele 3/ 6 első, % második, V 6 rész tar­tozik a harmadik osztályba. Legelővel és szénával azonban leginkább bővelkednek a csalóközi helységek, mindenek felett pedig Gutta mező­városa , melly olly híres legelővel s rétekkel bir, hogy a Tisza mellé­kén is kevés határ mérkőzhetnék vele. Szárazabb esztendőkben széná­jokat, melly egyébiránt nem a legjobbminöségü, hajókon egész Pestig leszállítják. Thúri Szakálas rétjei is híresek, és annyi szénát teremnek, hogy a felső Csalóköz is idejár takarmányt vásárolni, és a földesuraság évenkint több ezer forintot vesz be szénából. Gyümölcs dolgában szinte áldott ezen megye, s itt csupán a csalóközi járást vesszük ki, de itt Gutta nagykiterjedésű gyümölcsöseivel jelesen megkülönbözteti magát, honnan igen sok szilvát, cseresznyét hordanak Komáromba; Keszegfalva a Vágh-Duna, Komárom, az öreg Duna szigetében szinte szép gyümöl­csökkel bir, t. i. itt is főgyümölcsfaj a zöld pogácsa-alma és kék szilva, de Komáromban is igen jó körte terem. Sok gyümölcsöt ter­meszt még Szimő és Nemes-Olcsa. Ekei vidéke is használható volna a gyümölcstenyésztésre, mit némellyek szeretnének is gyakorolni, de a föld harmadik atkarétegén a fa hamar kivész, és még kevesen tudják ezen vidéknek azon természeti titkát, hogy, ha ezen harmadik kemény réteg keresztülvágatik, a fa itt is szépen tenyész. Az udvardi járásban Kamocsa, Jászfalu és Kolta helységek űzik inkább a gyümölcstenyész­tést, s Koltán Kürthy Lajos úr gyümölcsös kertében a nemesítés is ter­jedelmesebben űzetik. A gesztesi járásban legszebb gyümölcsös kerte van Ghyczy Ignácz úrnak kis Igmándon. Híres továbbá az ácsi sárga baraczk. Kömlődön különös említést érdemel Sárközy József úr gyü­mölcstenyésztése, kinek nemcsak 17 holdra menő derék házi kerte; de szép majorja is különféle jeles gyümölcscsel dicsekedhetik. De legtöbb gyümölcs terem a tatai járásban, hol nemcsak az egyes helységek, mint Kecskéd, Galla, Baj, Szomód sat. fordítanak több figyelmet a gazdaság ezen ágára, de főkép Tata városa, sok és jeles falu gyümölcsöt állít elő, s ugyan itt számos tenyésztők is vannak, kik egész kedvvel és szorgalommal, s nagyobb kiterjedésben is űzik a gyümölcsnemesítést. A jelesebb pomologusok közt említést érdemlenek Gerner, Kremsperger,

Next

/
Oldalképek
Tartalom