Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)
Települések - Tardos - Tarján
126 KOMÁROM. északi felében hegyes, erdős; másik felének keleti része kisebb emelkedésű dombos; nyugoti kellemes síkság s az egész 5100 h. körül foglal. Határai északról Tolna, keletről alsó Galla és Bánhida; délről puszta sz. György; nyugotról kis részben a tóvárosi, e két utóbbi közé felsarkalván a tatai határ, nagyobb részben pedig határozza a baji határ. A falu egy fö-, hosszú- és kereszt-útezára rendesen épült, alatta inegy-el a Tatáról Budára vezető út; van a faluhoz közel keletnek nagyobb és kisebb szőlőhegye; a határ déli felét közel a falu alatt keletről nyugotnak keresztülmetszö gallai ér, szép rétségeket hagy. Erdejének főbb részei: Halagos, Simonhalála, Vaskapu, hol az általmetszés végett a szikla nagy munkával van keresztültörve, mintegy tárt kaput formál. Ez út ugyan leginkább fahordásra használtatik, de át lehet menni szinte Tatáról Tolnára és Tarjánra a hegytetőn a sziklák közt. A lakosok tótok, kevés magyarok, letelepítésük ideje nem tudatik, a hagyomány szerint azonban Poson vármegye nyugoti részéből származtak ide. Úrbéri telektábla szerint 337* van; telkes jobbágy 39, úrbéri házas zsellér 58, házatlan 54; összes népesség 942 r. kath 6 zsidó. A r. katholikusoknak helyben van ugyan templomuk, de mint leányegyház Bánhidához tartozik. Földesúr gr. Eszterházy Miklós. 1655-ben ezen birtokba Sibrik Dániel igtatást nyert, de ennek többen ellene mondottak, ezek közt Szarvaskendi Gosztonyi Miklós és Ferencz. Tardos, magyar-tót f. Tatától 1 4/ í 6, u. p. Neszmélytöl 1 3/ 1 6 állomásra, a Gerecse hegy délnyugoti tövében, szomszéda északról Agostyán; keletről Esztergom megye és Héregh; délről Tolna; nyugotról Baj; határkiterjedése 4000 h. körül, mellyböl 20 szabályozatlan telek illetősége úrbériség. Vidéke hegyeserdös, földe szüktermékenységü, de lencsét híreset s olly jót terem, hogy az zsizsiktől ment levén több évekig eláll s más vidékieknél sokkal drágábban kerestetik. Legnagyobb kincse a Gerecse hegy alatt lévő márványbányáiban áll, mellyek olly gazdagok, hogy haszonbérlőik csaknem egész félmagyarországot innen látják—el, simítás végett leginkább Almásra és Piszkére hordatván, ugyanez oknál fogva a lakosok is élelmöket leginkább a márványbányákbani dolgozással és fuvarozással keresik. Lakosai száma 1088 1. kik 3 ref. és 4 zsidón kívül mind r. katholikusok; anyaegyházuk régi s anyakönyveit 1765-töl kezdi, temploma Mária Magdolna tiszteletére. Földesúr az esztergomi érsek. Tarján, vegyes magyar-német f. Tatához l f t/i6? Budához 3'/i 6, utolsó postája Neszmélyhez l 5/'i6 állomásnyira; 10,650 holdat magában foglaló nagykiterjedésű határa a helységtől keletdélnek terjed. Északról Héregh és Bajna, keletről Bicske, kis részben Németegyház; délről felső és alsó Galla; nyugotról Tolna és Tardos határozván. Egy kis patak a falu felett a káposztáskerteknél eredvén, másik kevéssel fölebb a héreghi
