Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Települések - Tata

126 KOMÁROM. jelenleg mintegy 80—100 darabból álló hattyúseregnek laktanyául szolgál, mellyek télire, midőn a Cseketó befagy, annak szomszédságában levő melegforrású tavacskába rakatnak át. Egyébiránt van még a kertben egy mesterséggel készült váromladék (ruina) fördöház, pokolnak nevezett grotta, melly mellett mesterséges sziklákon leeső zuhatagot képez a közel forrás vize. A határ Kocs felé eső részében vannak még több tavak; szakáltó, tófenék, hármas kúti tó, melly ugyan most már leeresztetvén kaszálóul használtatik; mezei tó, városi tó, Grébics felé az asszonytó, melly nagyságára nézve a tatai határban mindjárt a nagytó után következik. De nevezetesebbek ezeknél a Naszály felé eső rétségen buzgó, úgynevezett fényes források; itt van a híres feneketlentó is, melly ugyan alig foglal magában 40 • ölet, mélysége azonban 9 öl 2 láb, de kifolyása kevés. Az imént említett fényes források száma négy; azoknak mélysége figyelmet érdemlő, tekintve főképen azt, hogy a Duna szine felett nem nagy emelkedéssel, és igy nem nagy esettelbiró síkon fakadnak. Ugyanis Böhm Ferencz urodalmi főmérnök 1774-dik évi mérése szerint, Szomód felül számlálva az 1-sö 2öl 3 láb, a 2-ik 2 öl 1% láb, a 3-dik 2 öl % láb, a 4-dik 1 öl V

4 láb mélységű. Van ezenfelül a fényes forrásoktól a naszályi malom felé egy, a feneketlentóhoz hasonló forrás is, rnellynek mélysége 8 öl. Részszerint a nagytónak, részint ezen imént említett forrásoknak szétömlő vizei, hajdan azon most említett síkot, Tatától egész a Dunáig ingoványos posvánnyá alakították, de a vizeket gr. Eszterházy József, a kir. kincstárral, mint az almási határ akkori birtokosával egyetértve, 1747-ben a híres Mikovinyi mérnök által készített 2000 ölnél hosszabb, most is Mikovinyi nevét viselő szárító, és egy másik fö-vízvezetö csatorna által, ugy a fényes források vizeinek egy másik csatornán Naszály és az almási határban levő római töltés felé vezetése által lecsapoltatván, több ezer holdakat tett a tatai, tóváro>i, szomódi, naszályi és almási határokban mívelhetökké, mellyek most szántóföldekül, legnagyobb részt azonban rétekül használtatnak, A kijelelt források , különösen az angol kerti melegforrások, mellyeknek hévsége télen nyáron 19 — 20° áll, és soha sem fagynak be, s Tóvárost erőkkel keresztülfo'yják, olly bőséget okoznak vízdolgában, miszerint bátran el lehet mondani, hogy nincs hazánknak olly vidéke, melly vizet igénylő gyáriparra alkalmasabb volna, mint épen Tata, hozzájárulván még ehhez olcsó napszám, olcsó élelem, olcsó tüzelő, melly utóbbit a szomszéd helyeken levő szép erdőségek kíméletére, a természet közel helyeken kimeríthetlen köszénrétegekkel is pótolta. Azonban a természet edús ajándéka még aránylag gyéren van használva. Deszkametszö van Tóvároson 1, malom Tatában és Tóvároson 11, 33 kerékre, kalló pedig 8, 11 kerékre; van ezenkívül 1 fejér cserépedény- s bőrgyár. Lakosainak száma 12,581, ebből Tatára és Váraljára esik 7681