Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Települések - Vas - Vasdinnye

VÁRMEGYE. 165 újszönyi majorsági birkáknak nyári legelöt szolgáltatnak. F. u. gr. Zichy János örökösei. Vas, p. u. p. Ácstól 9/i6 állomásra, a buda-bécsi főországútban; határa északról a Duna, melly elválasztja Érsekiéi s a Kiskeszi határtól ; keletre Ács, nevezetesen a lovadi puszta; délre Ács; nyugotra sz. jánosi puszta Györ vármegyében. Határkiterjedése 1732 hold, mellyböl, mind majorsági föld levén, 1343 holdat hg. Lichtenstein, 389-et pedig Hőgyészyné asszonyság bir. Mindenik részen szép majorság van. A föld nagyobb részben fekete homok, szélhordla részei faültetvényekkel oltalmaztatnak. A herczegi részhez van még kapcsolva a sz. jánosi pusztából 1080 hold, melly puszta Majkért gr. Eszterházy Miklóstól cseréltetett, e két részben négy majorsággal részint váltógazdaság, részint háromnyomásos űzetik, s az igás jószágon kívül leginkább birka tenyésztetik, 4000 darab körül. A sz. jánosi részben erdő is van. Népessége e pusztának 67 r. kath. 10 ref. Hajdan népesebb volt, de a törökök szünteleni pusztításai által egészen elromboltatott, s ámbár 1635-ben egy a Kolos családbéliek közül újra megnépesítette, ismét elpusztult. Volt itt a Duna mellett egy vár is, melly Castrum ferreumnak neveztetett, de ez, mint azt a gr. Eszterházy család levéltárában levő adatok bizonyítják, a törökök még 1648 előtt lerombolták; egyébiránt Vas viszontagságai Ácséval szinte megegyeznek; s ugyanez a Lovadnál említett örök vallomást erötlenítö perbe is bele volt elegyítve. Vasdinnye, Kisbértől 1 órányira , eredetileg Vasdinnye és Nagydinnye két pusztákból egygyéolvadt puszta; északról Ölbö, Tárkány; keletről Csép, Ette; délről Apáti, Ászár; nyugotról a tartsi puszta által körülvéve; összes kiterjedése 4139 h. ebből 2193h. 150 • öl szántóföld, 743 h. rét, 948 h. 450 • öl gyeplegelö, 82 h. 900 • öl szőlő, 171 h. 900 • öl útak. mocsárok s belső telek. Átalában majorsági föld s jelenleg alsó, felső s közép majorra oszlik; a felső rész földe sík és fekete homok, úgy hogy itt a repczetermesztés is űzetik s a gazdag tarlókat s repczevetéseket kövér túzokok látogatják, az alsóbbaké inkább sárga homok. A puszta néhol fasorokkal osztatik táblákra. Van itt szederfatenyésztés, már két év óta selyemtenyésztéssel is összekötve, melly 1847-ben 20,000 darab fával 8 font gombolyított selymet jövedelmezett. A dohánytermesztés kevéssé űzetik. A juhtenyésztésen kívül 80 —100 darabból álló magyar gulya. Van két tava, mocsáraiban nádosa, a két tón keresztül foly egy ér ezen a felső Vasdinnyei tónál malom van. Lakosok száma 180 r. kath. 7 zsidó. Van itt egy igen díszesen épült kisdedovó-intézet, hol az urodalomtól fizetett tanító alatt 40 -re menő cselédségi gyermekek taníttatnak. Az itt levő gazdaságot, melly takarmányos váltó rendszerrel űzetik egy itt lakó urodalmi kasznár, segédével együtt kezeli, és a puszta szükséges