Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Települések - Szent Mihály

VÁRMEGYE. 163 kiszedett négyszegű kövek mutatják e templom hajdani nagyszerűségét. A romok egy része a vidéki lakosoktól elhordatván, a megmaradt, ámbár most már csak csekély rész őrzése a régiséget-tisztelö birtokos által különös csőszre bízatott. Előfordul e hely Bókodnál említett 1231-ki oklevélben. F. u. gr. Eszterházy Miklós. Lókért, p. puszta Bottyánnak Ászár és Kisbér felöl eső részében s ugyané pusztával eggyéolvadva kezeltetik. Öszves kiterjedése 214 h. 750 • öl, mellyböl, 143 h. 1050 • öl szántás alatt van, 70 h. 900 C3 öl gyeplegelö, s rendesen sorozott fákkal egészen ki van ültetve ; az itt előforduló fák agácza, bikk, kőris, glediczia, ailant, nyár, nyír, jegenye. Lovad, p. Ácstól 1 órányira hajdan külön határral birt, jelenleg Ácscsal egyesíttetett, és azon részét teszi a határnak, mellyen a Bumbum szőlőhegyen a nevezetes római régiséget leírtuk. Itt megy keresztül az országút, mellyen az úgynevezett lovadi vendégfogadó van. Ezen puszta története többnyire Ácséval megeggyez. 1567-ben azonban Thúry György, néhai Némái Kolos János magszakadásából királyi adományúl nyerte. 1700-ban Ordódy Klára, Katalin és Pongrácz Katalin folytattak Ocskay Magdolna, gr. Eszterházy János özvegye és ennek fia Ferencz ellen örökvallomást erötlenítö pert; de ugyanez az ácsi birtok egy részére is kiterjedt. Makk, p. Ettéhez nyugot-délre, Csephez nyugot-északra V

2 órányira, nyugotról Csép, északról Szend, keletről Császár, délről Ette határozzák; földe a Szend felé eső feketeföldü részt kivéve, átalában homokos és halmos. Császártól a határ közepén keresztül nyúlik egy szép rétség az úgynevezett makki ér partján, melly a csépi határon az ettei érbe szakad. Van továbbá e pusztának derék majorja épen a Tatából Pápára vezető útban, hol vendégfogadó is létezik; legelői szárazak, birkatenyésztése fontos, mintegy 150 darabból álló ménese szép. Kis erdeje 30 h. körül foglal. Lakosa 36 r. kath. 5 ref. F. u. gróf Eszterházy Miklós, jelenleg haszonbérbe adatott. Szent Mihály, p. Tatához 1

2/i

6, Komáromhoz ,

8Á

6, u. p. új Szönyhez 1

5/J

6 állomásra; határa délről Csép; nyugotról nagylgmánd; északról Kocs; keletről Szend; kiterjedése az 1841-ki felmérés szerint 2927 hold, mind majorság; vidéke átalában nagyobb halmos; keleti része jó fekete föld; nyugoti homokosabb, rajta szépen rendezett majorok vannak; s tagosztály óta Szembetűnő szorgalmat mutat. A határ közepén megy keresztül a szendi ér, melly a nagyigmándi majortóba szakadván, rétségeit mind a három határra kiterjeszti. E rétség szélén a puszta közepén láthatók egy régi templom nyomai, melly tanúsága, hogy itt hajdan népes hely vagy klastrom lehetett. A szendi és szentmihályi határszélen megy-el a Tatáról Pápára vivő út, mellyet a rét alatt a 11*