Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)
Települések - Bábolna
VÁRMEGYE. 159 férfi ágának kihalása czímén a leányágtól visszakövetelte, melly körülmény ugyanazon évről Néma leirásánál közöltetik s ugyancsak e pusztát Kisbérnél 1755-dik évről közlött események is érdeklik. Bábolna, p. utolsó postája Ácstól dél felé 9/ 1 6,Komáromtól l 7/je» Győrtől 1 1 4/ic állomásra, a Győrből Budára vivő úgynevezett mészárosok útjában. Határozzák északról Ács, nyugotról Bana, délről puszta Csanak és Tárkány, keletről nagy Igmánd. A határkiterjedése összesen 7098 hold (1600 • ölével) és 150 • ölj ebből a banai határba eső rész, melly azonban a pusztához tagosítva míveltetik 189 h. 646 • öl. Nevezetessé teszi e pusztát az itt tenyésztett válogatott királyi ménes, e tekintetben a puszta kezelése is különös 1848-ban a határ felosztása következő : búzaföld 599 h. 163 • ölj rozs 250 h. 1566 • ölj zab 1243 h. 999 • ölj míveltugar 302 h. 257 • ölj fekete ugar 291 h. 498 • ölj rét 3455 hold, 1266 • ölj legelő 499 h. 914 • ölj erdő és faültetvények 212h. 837 • ölj szőlő 29 h. 1100 • ölj épületek telke és útak 179 h. 979 • ölj vendégfogadó belső és külső telke 33 h. 1171 • öl. A föld minősége kevésváltozatú síkon több részben homokos ugyan, s csak kisebb részében agyagosabb, de átalában jótermékenységü, s az egész puszta széles ültetésü fasorokkal lévén táblákra szaggatva, kellemes tekintetű. A lakosság, kivéve a vendéglős családát és néhány nőcselédet, átalában hadi személy és következő egyéneket számlál: 1 igazgató alezredes, 1 százados, 1 főhadnagy, 1 alhadnagy, 1 adjutans, 1 számvevő alhadnagyi ranggal, 2 fourier j a külső gazdaságnál 1 igazgató s 1 fourier j továbbá van itt 1 főorvos, 1 fökovács, 2 alkovács, 10 őrmester, 20 káplár, 1 nyereggyártó, 1 lakatos, 3 bognár, 3 ács, 4 kovácslegény, 2 kömíves, 1 kéményseprő, 148 huszár, 36 kocsis, 80 béres, 34 csikós, 4 magán szolga. Az egyházi szolgálatot viszi egy hadi káplán; továbbá van egy iskolatanitó őrmesteri ranggal, 10 iskolás gyermek, nők száma 11, összes népesség 283, kik, 3 ref. és 2 luth. kivéve, mind katholikusok. Az egyház a banai egyházhoz tartozik. A kis csínos templom, órával ellátott toronynyal még az intézet keletkezése előtt akkori birtokos gr. Szapáry idejében épült s sz. János tiszteletére van szentelve. Van itt egy személy- ós egy állat-kórház, amaz különösen belső csinosságáért említést érdemel s emeletes épület, kétemeletes tiszti lak, 9 istálló a kastélyban, 150 darabra, 1 anyaistálló, 5 év különbség szerint osztályzó istálló, 2 ököristálló, 1 nagy magtár, 2 nagy csűr, e közül egyik 1847-ben elégett, több szín, derék vendégfogadó. Az épületek épen az országút mellett faültetvények közt vannak, sétakertekkel körülvéve. Az intézet 1847. év végével számlált 682 darab lovat, ebből 234 mén, 365 kancza, 83 igás és lovag-ló, ezenkívül volt 160 darab ökör. A mének közül a szomszéd vármegyéknek évenkint néhány darab hágutás végett ki szokott osztatni, mellyért
