Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Települések - Mocsa

VÁRMEGYE. 155 határszélben pedig szép forrásos helyek vannak, ugyanitt egy halastó, melly birka-úsztatásra használtatván, a gyapjút igen fejérre mossa. A falu fe­lett van egy hun örhalom, ezenkívül többfelé találtatnak itt különféle régiségek, emlékek, urnák s más edények. Nem hagyhatjuk végre em­lítés nélkül Sárközy Jósef úr mintegy 6000 darabra menő régipénz­gyüjteményét, mellyröl fennebb a megye általános leírásánál is emlékez­tünk, ehhez járul még gyönyörű fegyver-, s egyéb régiség-gyűjtemé­nye. Birtokosok: Pázmándy, Sárközy, b. Saffaliczky,Badics,Pálífy, Sze­merey, Jókúthy, Szabó, s a t. számos családok, mellyek részint a Páz­mándy, részint a Szemerey már szinte leányágon bíró családoktól ágaz­nak-el. 1638-ban Farkas Pál és Farkas Ilona, néhai Líterati Farkasnak elhagyott özvegye, Blasy Katalin özvegy Pázmándynénak az egész Köm­löd pusztát kis summáért elzálogosítják. 1672. Farkas Ádám, testvére Imre által, a kömlödi puszta iránt Pázmándy György részére tett örökvallomásnak ellenmond. 1743-ban pedig Cseh Jósef és annak neje Farkas Ágnes, úgy­szinte Bertóthy Farkas István özvegye, valamint Liptay Zsigmond, Sán­dor és Gáspár, végre Beniczky Mária és Juliánná kömlödi birtokrészöket b. Sándor Mihálynak örök áron eladták. 1744-ben viszont e pusztára nézve b. Sándor Mihály a Pázmándy családtagokkal peralkura lép, minekutána már 1737-ben Farkas Pál bizonyos itteni birtokrész elidegenítésének erötlenítésére Pázmándy István ellen índított perét, némi még elébb köz­bejött peralku miatt megvesztette. A parnaki pusztát illetőleg 1671-ben Enyeghy János, Tóth András és Gyöpös Miklós, nemkü­lönben Erzsébet néhai Neszkenyey Bertalan leánya, elsőbb Enyeghy, azu­tán Molnár István özvegye, úgyszinte Nemes Szabó Margit, néhai Szabó Tamásnak a fenebbemlített Neszkenyey Bertalan,Dorottya leányától szüle­tett leánya, s több mások ezen egész pusztát 1600 magyar forintokért örökös joggal és visszavonhatlanúl eladták Pázmándy Györgynek, és Csapó Susánna nejének, az ö örököseiknek s mind a két ágon levő ma­radékaiknak egyetemben, melly elidegenítésnek ugyanakkor Szabó Mária nevezett Gyöpös Miklós nénje ellenmondott. Mocsa, magyar f. Komáromtól 'V 1 6 , Tatától l 2/i 6 » utolsó postája új Szönytöl 1 0/ 1 6 állomásra, kies emelkedett róna vidéken. Szomszédai é­szakról Szöny, keletről Naszály, Tata; délről Tömörd, kis Igmánd, nyu­gotról Csém; határkiterjedése 12,240 h. melly 158 rendezetlen úrbéri telek illetőségén kívül majorsági. Földe többnyire dúsan kamatozó fe­kete föld, homokja igen kevés. Van 2 szép szőlőhegye, melly bötermé­kenységü s gyümölcstermesztésre különösen alkalmas volna. Az öreg szőlőről, melly egyébiránt szinte csak dombon fekszik, messze vidékre igen szép kilátás nyílik Győr, Sopron, Poson, Nyitra, Bars és Esztergom

Next

/
Oldalképek
Tartalom