Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)
Ásványos vizek
12 KOMÁROM. A szölösi és baji határban nevezetes nyelők találkoznak, mellyekben az esővíz összeszaporodván és elfolyása nem levén, a kősziklák közt nagy zúgással foly alá, s hihető, hogy a tatai forrásokat ezek is táplálják. Nevezetes tünemény itt az, hogy az erdőknek lepagonyozásával a tatai források mindig apadni szoktak, és csak akkor kapják előbbi állásukat s vízmennyiségöket vissza, midőn a levágott erdők jobban felnövekesznek. Oka ezen tüneménynek hihetőleg az, hogy a levágott erdőségek földe a vágás által jobban kiszáradván, az esővizet annyira be nem veszi, hanem hirtelen a völgyekbe leveti, s igy nem a föld gyomrába veszi magát, hogy a forrásokat taplálja, hanem a földszinén elfolyik— A csalóközi és udvardi járások vizei kiöntéseikkel gyakran nagy darab földeket elborítnak, igen sok sásas, nádas mocsárokat képeznek, s ámbár az árvizek meggátlására húzott töltések a nagy Duna mellett 17,222; a Vágh-Duna mellett 20,720 folyó ölre terjednek; mégis a csalóközi járás lapályosabb részeiből árvízjárta föld 47a Q mfd. a Vágh és Nyitra között 2V 4 mf. Nyitra és Zsitva között % ; a nagy Duna és Zsitva között egy Q mértföldet rendesen vízjárta földnek lehet mondani. Ezenkívül e vizek szomszédságában alig van határ, mellynek kisebb nagyobb része különféle árvizek csapásainak ki nem volna téve. r 5. §. Ásványos vizek. Ásványforrások vannak Almásnál, 2 forrás 20 fok melegségü; a szarvasmarha megissza, de a lovak és juhok nem szeretik, szine világos tiszta, hanem a közelgető égi háború előtt zavaros lesz. Alkató részei 1) levegői szesz (átherischer Geist) 2) finom, elszáló kénkő 3) mészföldes palakö. 4) csudasó. Használ a tagok gyengeségeiben, reszketésben, bódulásban, elzsibbadásban, görcsökben, köszvényben, csipöfájásban, dugulásokban, daganatokban, máj és lép szorulásban, hypochondriai és hysteriai betegségekben, aranyérben, rühben, kelésekben, elgyengülés miatt származott mindenféle folyásokban, az anyaméhnek különböző sértett állapotában. E források közül egyik épen a ref. templom mellett, másik a helység malmánál, s így mindenik a dunaparton buzog fel, azonban a Duna árjai járván őket, még fedél alá s rendes használatba nem vétettek.— Tatánál több meleg forrás 19 — 20 foknyi, szinte közülök egy az angol kertben fürdésre is használtatik. A tatai vizek természete meszes, kénes, vagy pedig mész-zelenites, ennélfogva praecipitálják maglikat mindenféle növényekre, és fanemekre mészkő-alakban; ugyanezen zelenítes tulajdonuknál fogva rétöntözésre egészen alkalmatlanok, sa hol megkísértetik is, jó széna helyett rosz fü terem. Ugyancsak egy hideg kénes forrás van az izsai határban. A szemerei és koltai határban levő források igen csekély savanytartalmúak s az ásványos vizek közé nem is számíthatók. —
