Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)
Települések - Vízvár - Vösthe
VÁRMEGYE. 117 Szent Pál, Újfaluval határos puszta, Komáromhoz nyugotra 1 órányira, kies rónaságon. Kiterjedése 1879 V I 0 hold, melly egészen majorsági birtok (egy ispán felügyelése alatt) s szántóföldnek, rétnek, legelőnek használtatik. E határban is több mocsáros tavak vannak, mellyek posonmegyei vizekkel telnek meg évenkint. Az öreg Dunában pedig derék erdős sziget találtatik. A föld jóminöségü s mindenféle veteményt megterem, u. m. búzát, árpát, zabot, tengerit, repczét, czúkorrépát. Birkatenyésztés virágzó karban. Földesura gr. Zichy Miklós. Szőlős, puszta, jelenleg a keszegfalvi határral van egybeolvadva. Hajdan Szováth vagy Zavad nevet is viselt. 1700. Sándor Istvánnak királyi adománnyal adatik, de beigtatásának többen ellene mondottak. Lásd A. Aranyos 1716. Majtényi János k. ügyész a Sándor családbélieket megidézteti a Posár nemzetség kihaltánál fogva. 1719-ben Huszár Éva és Juliánná szinte pert kezdenek Gyulay Ferencz ellen (lásd Keszegfalva), s ebből láthatni, hogy Szőlős ekkor Zavadnak neveztetett. Kis Tany az érsekiéli papnemesi székhez tartozó, s nagy Tany mellett fekvő puszta 3 lakossal. Áll 945 holdból, mellynek harmada szántóföld, két harmada pedig kaszáló, legelő, nádas és mocsáros térség. Birtokosai: Galambos, Szüllő, Nagy, Pallya, hübérnöki nemes családok. Kis Tany hajdan népes helység volt, s a régi kőfallal bekerített szentegyház omladékai, s kerületeinek falai most is láthatók. Újtelek, puszta, jelenleg az alsó-aranyosi határral van egybeolvadva. Vidaháza, puszta, lásd Aranyos leírását. Vízvár, Gadóczczal és Keszegfalvával határos, 38 férfi és 41 nö kath. lakossal. Róna határa 709 hold, mellyből 209 hold szántóföld, 500 hold kaszáló és legelő. Földe igen termékeny, de vizektől sokat szenved. Igy a Dudvágh ere itt szakad a Vágh-Dunába, pedig ez hozza le a posonmegyei vizeket, mint legmélyebb ér, melly a rómaiak idejében mesterséggel készült csatorna lehetett. Egyébiránt a vízvári határ nagyobb része túl esik a Vágh-Dunán Kava név alatt. — Földesurai: Csúzy, Halasy, Komis, Bossányi, Molnár, Kotz, nemes családok. 1659. Rudnay István és Csúzy Zsuzsánna gyermekei Vízvár pusztában itélömester előtt megosztoznak. 1734. Ugyancsak Vízvárt illetőleg Fekete György barátságosan megegyezik Csúzy Imrével és Király Mihállyal. 1747. b. Amadé Taddé e pusztára nézve örökbevallást erőtlenítő pert indít. L. Csúz. 1754. Szinte Vízvár iránt Balogh Pál hitvese Ócskay Juliánná zálogpert kezd, b. Hunyady János gondnoka s többek ellen. Vösthe, pusztát jelenleg a nemes-olcsai egyesült közbirtokosság birja. 1581. Sigmondics Péter és Gáspár, Nagy István, továbbá Maizin
