Horváth Bálint: A füredi savanyúvíz s Balaton környéke (Magyaróvár 1848)

vissza, és minden nyilvános adók', ingyen munkák', tizedek' visszapótlására, egyéb parasztok, és job­bágyok' módjára, kik közökbe vevék magukat kény­szeríttessenek a' földes urak által, azon hely elvesz­tésének büntetése alatt, mellyel csak közönséges becsű mellett tarthatni meg; 's a' mellyből illy en át­szökő jobbágyok harmad izben visszakéretnek. (Kat. Hist. Crit. T. XXXI. p. 715. art. 48.) Ezekből ki­tetszik, miszerint Keszthely a' végvárak között a' je­lesbek közé tartozván, az ország annak jókarbani tartásáról gondoskodott is légyen mindaddig, mig vég­re a' török iga alól e' tájék is felszabadulván 1. Leo­pold alatt a' többi várak' sorsára jutott, 's már több 50 événél mióta már romjai is eltűntek. Kapitányai közöl nevezetesebb szentgyörgyvölgyi Bakics Sán­dor 1649—1677. Gróf Festetics Fái állal a' mult században figyelmet érdemlő fényes palota emeltetett, ritka szépségű kápolnával, fegyver-'s igen neveze­tes könyvtárral; körét a' mellette lévő kert legin­kább diszesíti, mellynek mai birtokosa gróf Festetics Tassilo. Van ásvány fürdeje a' héviz pataknál. Az emiitett kastélyon kívül ékesíti a' várast az egyház, melly hajdan a' ferenczieké volt, most a' praemon­stratiaké, kik a' hat diák oskolát tanítják; plébánia templomul is szolgál. A' városi plébános minden­kor egyszersmind sz. Margitról nevezett hahoti apát is. — Kőbányája gazdag, és jó kövekkel bővelke­dik. Innen hordattak nem rég a' füredi savanyúvizi templom' előcsarnokául, és homlokzatául szolgáló

Next

/
Oldalképek
Tartalom