Horváth Bálint: A füredi savanyúvíz s Balaton környéke (Magyaróvár 1848)

egész hazában balatonpor név alatt ismeretes. Hogy ezek a' por szemek vulkáni productumok, 's valódi vasrészek, megbizonyodik a' magnes által, melly ezekbe kevertetvén, magához vonja azokat, kristált ábrázoló szálkákban, a' homokot ott hagyván. Fok táján főkép borítja a' partokat illy fényes vasfövény, irás porzásra igen alkalmas ; -e' fövényben találtató tiszta fényes vas, sem édes, sem sós vizben meg nem rozsdásodik, a' tűzben nem serczeg, és szinét nem változtatja, ezek mind olly tulajdonságok, mellyeket a' közönséges vasporban nem tapasztalunk, nagyító üvegen nézetvén, találtatnak abban sok apró fejér kovács, még apróbb drága kő darabocskák : gránát, rubin, amethyst, topaz, stb. A' fogas* Egy különös neme a' halnak találtatik a' Bala- * tonban, mellyet semmi más tóban, vagy folyóban nálunk eddig nem láttak: ez fogas-nnk neveztetik, mert midőn a' száját beteszi, ki áll négy agyara, teste alakjára hasonlít a' csukához, csak hogy ennek héja apróbb, 's világosb szinü, mint a'fogasé, akkorára nő, hogy 10—15 fontot is nyom; húsa hófejérségü, réteges, 's nagyon kedves izü, még Bécsben is ismeretes. A' tó halai általában ezen tulajdon által, minden más vizek' halai fölölt kitűnnek. Némellyek szerint a' fogas nem egyéb, mint süllő, melly a' Tisza, 's Dunában, 's más folyókban számasan találtalik, t. i. még kicsiny, vagy fiatal a' sül-