Horváth Bálint: A füredi savanyúvíz s Balaton környéke (Magyaróvár 1848)
(Külczimje) Adassék az hazzug tökélettlen hitetlen Bestye Kurvafiának Pyski Istvánnak Tihanha tulajdon kezébe. A' remete lakásokról. A* monostoron kívül emlékezetre méltók még ama sz. barlangok, vagy remete lakok, mellyek csuda mesterséggel, a' kemény kősziklában vágattak , nevök eredetileg Urusko , az az Üreskö vala, most remelelakásnak mondatnak. Fuxhoífer itt egy kis okoskodásra tér ki, imigy szólván : „Sed postquam Helvetica confessio Tihanyinum penetravit, eius asseclae „Leánylakás" compellare nituntur, ad exstingvenda suis principiis contraria monumenta. Interim frustra conantur manent usque adhuc Remetelakás, seu eremitarum habitacula." A' leánylakásnak nevezett két barlang, egészen elválasztva, és távolesnek az úgynevezett remete lakásoktól. Leánylakásnak neveztetik ama két barlang 7 , mellyekhez a' viszhangtól fölfelé nyúló szőlők közti uton haladván, legelőször a' remetelakok' gyalogutjára térvén, az ember jut. A' leant/ lakás elnevezésnek', mint hiteles élő bizonyságok' szájából többször volt alkalmam hallani, története ez : Bizonyos Keszi Ferencz nevü katholicus szegény zsellér özvegy ember éldegélt egy hajadon leányával, a' mult század' dereka táján, mintegy 1740—50 közben, ennek az úgy nevezett leány lakások fölött, valamint egy hozzá hasonló más szegény embernek is szomszédságában