Korizmics László: Levelek a rétöntözés érdekében (Buda, 1845)

3 Mi a' gyári előállítás-, gazhajó-, vasútnál a' kőszén, a' tüzelő szer, ugyanaz mezőgazdasági előállításnál a' takarmány; egyik is másik is azon alap, mellyből az egészet életben tartó , mozgató erő kikerülni szokott. 'S valamint egyenlő értelmi erő mellett a' gyáripar világában azon nemzet játszandja a' főszerepet, mellynek a' legtöbb, legjobb s így legolcsóbb tüzelő szere leszen, ugy a' mezőgazdasági előállítás térén is, az eredményezend legsikeresebben, legolcsóbban, 's így legtöbb haszonnal, ki aránylag a legolcsóbb és legtöbb takarmányt birandja. Ez azon legbiztosabb, legvilágosabb vezérgondolat, mellyet követve, 's mellyen okoskodásunkkal alapulva, elemzésünket sikeresen, elvétlietlenül teendjük meg. És hogy a' dolog ekkép van, azt be fogjuk látni, mihelyt magunknak részletesb számot adunk a takarmánynak hivatásáról mezőgazdasági előállításnál. A' tiszta haszon nagysága mindig azon különbségtől tételeztetik fel, melly az előállításra fordított összes kiadások , 's az ezekből felmerült összes bevételek között van. Tehát mennél inkább felülmúlja az összes kiadások számát az összes bevételeké, a' tiszta haszon is annál nagyobb; és halehető volna minden kiadás nélkül előállítani , ugy az előállított tárgy egészen mint tiszta haszon jelenne meg. Ez azonban nem lehető , s a' legkedvezőbb esetben is, hol t. i. az ember semmi egyebet nem teszen, mint a készet összegyűjti, van némi kiadás; s felvett példában a' kiadások összegét az összegyűjtés fáradsága, költsége képezi. Ez okból nincs jövedelem kiadás nélkül; van ellenben tér, roppant tér az értelmesnek tehetsége előtt, mellyen ez belátása szerint kisebb nagyobb haszonnal működhetik. Mennél nagyobb tehát a' bevételek száma a' kiadások száma felett, a' tiszta haszon is annál nagyobb ; 's a' mint e' két szám egymáshoz közeledik, ugy száll a' haszon folytonosan alább, és azon ponton végkép elenyészik, hol a' két számnak nagysága egyenletre lép, 1

#