Beszédes József: Kolosvártól Gétzig hajózható országos nagy csatorna tervének, és a földszin' s folyó- vízágy ótalmi elvének rövid előadás (Pest, 1839)
Duna, ritkán apad egypár hüvelknél többet a 1 hajózható ág miatt, a' mi valóban nem árthat a'Dunában a 1 hajózásnak, a 1 Tiszában pedig annak használ. Ha a 1 nem hajózható folyóból vitetik félre egy mesterséges ág-folyó, akkor mindegy hajózási tekintetben, vagy van együtt minden viz, vagy nincs, ollyba tartva, mintha egy oldalvást befolyó patak félre vonatnék ezen kisebb anya-folyóból. Hlyen mesterséges folyó-ágzat az anya-folyóban szigetet vagy zátonyt nem okoz, mivel a' viz'sodrát nem osztja két vagy több erős viz-ágsodorra. De a 1 természeti folyó-ág nagy mennyiségben oszlatja szélt, kivált árvízkor a 1 folyó 1 erejét, több erős vizsodrokat okoz, ez által szigetet, és zátonyt vett a 1 folyóba, melly a 1 jég-torlásnak egyedüli oka. Azért a 1 folyó 1 szabályozása a 1 természeti ágfolyásoknak elzárásában, vagy eliszapoltatásában áll, 's ezáltal a' zátonyok' és szigetek' megszüntetésében. Különböző a' hajózható folyó-ágzat az állóvizü csatornától abban, hogy ennek első ásása egész szélességre kívántatik, iszapot szükséges ebből emberi munkával szedni, vizszekrénye vizosztó nélkül, és sok helyen van a' vizesethez képest 5 mivel a 1 vizesetbői a 1 távozat mit sem fogyaszt, hanem „aba, ha « ^SftU lesze n ezen csaVÍZ tor s nyny l^aAlegyházáná. , mint «--t-mejsek o l» s i kívántatik , még pedig nagy ma mokka kap Stban építtetve. Ezekből Ítélve, sokkáA többek rül az állóvizű csatornának mmd első asata, m.n
