Beszédes József: Kolosvártól Gétzig hajózható országos nagy csatorna tervének, és a földszin' s folyó- vízágy ótalmi elvének rövid előadás (Pest, 1839)

lett, név szerint: Szarvas, Békés, Csaba, Gyula, Kisjenő, Zaránd, és Borosjenó' alatt. Ezen mező­városhoz szolgál a' Fejérkörős völgyén Kolosvár­tól azon igen jártas csinált országút, melly itt Aradra és Gyulára eltér, Borosjenő alatt fog azon neveze­tes ágcsatorna torka lenni, melly olly magasan tart­ván vizét, mint a 1 mokrai malom 1 vize van, itt a' malom-csatornát metszi, és innét Moroda helység­nél, 's Pankotán délről, Világoson nyugotról, Pa­nádon délről menvén, Aradnál a 1 vár 1 és város 1 kö­zött a 1 Marosba töveilik. Egy vizosztó, egy híd— csatorna a 1 Csigeren (Bebrückte Wasserleitung) 's egy vizszekrény Panádnál eszközlendi a 1 hajózható vízállást. Ezen nevezetes ágcsatornának szerencsés a 1 helyzete az által, hogy Borosjenő alatt csak egy öllel emeltebb a' Körös-víz' szine, mint Aradnál a* Marosé közép vízálláskor. Borosjenőn alul fog bejönni a' Feketekőr.)s' vize is a'csatorna' főbb vo­nalán , melly Borosjenőtől a' hegyek' talpánál Cser­mő , Somoskesz, Barakony helységek mellett t. Arad vármegyében haladván, ennek torka Talpas és Tenke helységek közt lészen a' Feketekörösben. Innét vezettetik a 1 Sebeskörös'' csatornája Tulka hely­ség alatt nyugotról, Inánd és Cseffa köztt, miglen Gyires , és Nagyvárad között a 1 Sebeskörösbe tor­kollik. Innét Bors, Kis- és Nagyszántó helységek mellett nyugotról tartja menetelét Paptamásinak, Diószegnek. Ezen szép vonal libelláivá van szoro­san , 's minden akadálja nélkül a' földszinének jő­vedelmesen lehető. Azonban itt szükséges megje­gyezni, hogy Aradnál a 1 Marostól kezdve Diószegig, a 1 hegyek talpánál Körösök 's Berettyó közt a' föld­szín hanyatlásának uj mérése a' csatorna 1 helyzetét kívánt alkalmasnak mutatja, úgy hogy avval se mély tavak végett a 1 hegyek közé csavarogni, se a' lapályba nyúló dombgerintzek miatt a' sikra ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom