Győri Sándor: A Buda s Pest közt építendő álló hídról (Pest, 1832)
hetôképcn ártatlanná tenni, különben félő, nehogy idővel a' part oltalmazások mind felette költségesekké mind sikeretlenekké váljanak. 8.) Normális szélességnek hivják a' Hydrotechniában azon szélességet, melly valamelly folyónak nagy távolságra, rendes ágyban, a' legmagosabb víz szinét felülhaladó partok (hol tehát a' folyó áradásokat nem okoz) közötti, lefolyásánál találtató; 's általában regulatiókor a vizek szélessége egy illyen valahol kikeresett normális szélességhez alkalmaztatni javasoltatik. Ezen okfőből eredő regulatió, vagy a folyó regulázandó szélességének az így kitalált szélességhez szabása ellen többféle kifogásokat tehetni. Ugyan is, akármi folyónak bizonyos helyen való szélessége, mind a* helybeli mind pedig a' folyónak egész hoszszában való lefolyása körülményeitől függ. Akárhol találtassék egy jó darab hely, mellyen a' víz rendes folyást látszott felvenni, az ottani ágy mértékei a' helybeli föld tulajdonsága, és ott folyó víz sebessége szerint készülvén, legkisebbet sem lehet kételkedni sem azon, hogy mind az így megtalált, mind a' javaslott mód szerint készült legnormalisabb szélesség is a' felsőbb és alsóbb részek megigazításával igen szembetünőképen meg fog változni; 'sem azon, hogy ugyan azon szélesség adása, melly alatt Jegy magosabb helyezetü földön áradások nincsenek, az alacsonyabb helyezetüket meg nem fogja menteni; sem végre hogy ugyan azon szélességgel más keményebb nemű föld illendő mélységre nem fog kiásattatni. Mind ezen tekinteteknél fogva, csak a* vizemésztéshez (a' 3-dik szám szerint) alkalmazott szélességet tarthatni igazán normális szélességnek; és a' vizek regulázásában minden erőnket arra kell fordítnunk, hogy a' mennyire lehetséges és czélunknak ellene nincs, p. o. a' föld neme engedi, vagy a' felettébbi sebesség hajózásunkat nem akadályozza, vizeink szélességét a' 3-dik szám szerint kikeresett szélességhez (mivel egyedül ez az, mellyel minden víznek a' maga ágya kiásására és tisztán tartására legnagyobb ereje van) minél közelebb vigyük. Ezekből pedig egyenesen következik : hogy mivel magára hagyott vizeinknél a' mélység a' szélességnek r Ved részét, sokkal inkább felét ritkán teszi (1. a' 3-dik számot) hanem annál többnyire tetemesen kisebb (p. o. a Buda Pesti Dunánál a' legkeskenyebb helyen is, mint a' szent Gellért hegyi némellycktól talán ártalmasnak gondolt szükütetnél, hol a' mélység legnagyobb víz idején 4S 7 , a' szélesség ugyan akkor 050', tehát a szélességnek csak jVad része) majd minden folyóinknak különösen a' Dunának, a' mélységhez iránytalan felette nagy szélessége tagadhatatla n hibájok.
