Schmid Antal: Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére (Pozsony, 1834)

1834.] FILLÉRTÁR. 171 ven ezer embere áll készen, de a' király' változó parancsaira nem tudja mitévő legyen. Először azt kapta utasításul, hogy Magyarországba jőjön, azután, hogy vagy a' szultánt hátul támadja meg, vagy Bulgariába üssön, most ismét hogy ToTnálioz tartson. — Ekkor mind Írásban mind szóval meghagyá Lajos, hogy Tolnához siessen Zápolya s vele együtt az erdélyi püspök Gosztonyi János, felszólítván a' nemességet, szászokat és székelyeket, kik a' hűtelenség' büntetése alatt el ne maradjanak, útközben mindent magához vegyen a' vajda 's parasztot nemest hozzon a' királyi táborba. A' titoknoknak meghagyatott, hogy sehol ne mulasson, 's nagyobb gyorsaság végett a' budai prépost Statileo János melléje adatott. Az egész udvarnál senki sem látá át, hogy Zápolya' követsége kopasz mentség, Statileo pedig nemcsak Zápolya' 's Verbőczy' párthíve, hanem a' statustanácsban kémje is vala. x^Iég ekkor is megérkezketett volna Zápolya legalább sz. István' napjára. —' Ilallák az erdélyiek a' megszorult haza' félelmes kiáltását, de senki sem mozdult; Zápolya kifogyhatatlan volt jövetele' késleltetésének ürügyében; a' szász nemzet sem látszott oly mértékben húzni a' hazához, miilyent önmagok' 's az egésznek boldogsága megkívánta volna. QFolytatása következik.J A' római kalendáriom. A' római kalendáriomot Romulus hozta be, Róma' alapítója K. e. 754 esztendővel; ez tíz hónapra osztotta volt az esztendőt. Az első hónap neveztetett Martiusnak, a' hadak' istenét Marsot illetőleg. Azután következett Április, a' megnyitó, mivel azon vidéken ezen hónapban nyilik meg mintegy a' föld. Május' a' vénebb, a' senatorok', Junius pedig, az ifjabb, a' nép' tiszteletére. Quintilis az ötödik, Sextilis a' hatodik, September a' hetedik, October a' nyolezadik, November a' kilenczedik, December a' tizedik. Utóbb a' második római király, Numa Pompilius (669) két hónapot ragasztott hozzá, Januariust, egy előbbeni latin királyról, 'ís utóbb a' békesség' istenéről, Janusról nevezve, és Februariust, az engesztelő hónapot; egyszer'smind meghatározá, hogy az esztendő Januariuson kezdődjék, 354 napból állván az. Az esztendőnek ezen elosztásából származott rendetlenség, a' tulajdonkéti hold- és napesztendőkre nézve, oly nagy vala, hogy Julius Caesar a' pharsaliai ütközet után (Kr. e. 48.) a' kiegyenlítést szükségesnek találta. Parancsára az alexandriai csillagász, Sosiyenes, a' nap' futása szerint rendelé el az esztendőt, 365 1/4 napra osztván azt; 's minden negyediket szökőesztendővé teve, összevevén a'négyszer hat órát, 's abból Februariushoz egy napot ragasztván. Az idő' különbsége az esztendőnek ezen megváltoztatásával 90 napra ment, a' legközelebbi esztendőnek tehát (Kr. e. 45.) 15 hónapból kellett állania, vagy 444 napból, és annus confusionis (zavar esztendejének) neveztetett. Julius Caesar' tiszteletére a' Quintilis azon idő óta Juliusnak mondatott, 's néhány év múlva a' Sextilis hónap is Augustus nevet kapott, az első római császár', Octavianus Augustus' , nevéről. Ha a' rómaiak- valamelly történet' esztendejét előadák, Róma' építésétől számítottak, és rendesen hozzá ragaszták az azon esztendőbe! i consul' nevét is. A' hónapok' napjainak számlálatában különös sajátságuk volt. Hetekre épen nem oszták a' hónapokat, hanem minden kilenczedik nap vasárnap vala Rómában, melly Nundinae névvel neveztetett, a' mezei népnek pedig hét köznapja vala a' munkára. Minden hónap' első napja neveztetett Calendae-nek. Martius, Május, Julius, October, hónapokban Nanae-nak mondatott a' hetedik nap, a' tizenötödik pedig itfws-nakj többi hónapban az ötödik nap neveztetett Nonaenak, 's a' tizenharmadik Idus-nak. Ez a' római julianum kalendáriom a' keresztényeknél is elfogadtatott. De minthogy a' napesztendönek 11 percze 130 év alatt egy egész napot tesz , XIII Gergely pápa azt rendelé a' 16-dik században a' római catholica kereszténységnek, hogy az 1582 esztendőből, névszerint October' hónapból, tiz nap vétessék el, ugy hogy az a' hónap akkor 31 nap helyett csak 21-et számlált. October' 4-kéről, melly akkor csötörtök vala, 15-ikre történt az ugrás, mellynek tulajdonképen hetfőnek kellett volü&