Schmid Antal: Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére (Pozsony, 1834)

FILLÉRTAR i nd enne m ü közhasznú ismeretek' terjesztésére. 19J Kijön minden szombaton. [Július' 5-kén 1834.J Hold. A'nyájas hold világítja setét éjeinket, szelíden hinti le fényét elnyugodolt mezeinkre; ő földünknek szomszédja, mellyet évenkénti száz husz millió mértföldnyinél nagyobb útjában kísérget. Mint a' nap' és más csillagzatok, mindennap egyszer megy körül a' földön, keletről nyugot felé, de csak ugy tetszöleg, mert ezen ugy látszó futását a' föld okozza tulajdon tengelye körülötti mozgásával. Másik mozgása a' holdnak már nem csalékony, hanem valóságos. Ez oly gyors, hogy az egész égnek kerületét, vagy az égi jelek' abroncsát, valami négy hét alatt látszik átfutni. Azért csaknem mindennap egy órával később jön fel, 's igy a' földkörülti külszínes pályafutására valami 25 óra kívántatik. Ha olyankor vizsgáltatik a' hold, mikor valamelly állandó csillaghoz közel áll, néhány óra múlva bámulással láthatni, mily messze távozott attól. Ezen keleti továbbhaladásában az égi jelek' abroncsán soha sem vétetik egyébiránt észre, mint a'planétáknál, valami megállapodása vagy visszafutása pályájában, hanem szünetlenül egyenesen fut. Négyhéti vándorlása alatt az égi jelek' abroncsán még egy más különböző mozgás is vétetik rajta észre; megváltoztatja ugyan is néha állását az égen, 's majd feljebb majd alantabb áll. A'hold jobban elhajlik pályautján az egyenlítőiül, mint a' nap, 's a' földgolyó' mindenkét felének lakosaira nézve szerfelett jótékony; mert épen a' hosszú unalmas téli éjszakon ér, mind éjszaki mind déli felén a' földnek, teljes fényével a' legmagasb állásra, 's egész éjszakán át a' látkörön marad. Magoknál a' gönczölöknél bizonyos időszakokban épen le sem nregyen, a' gönczöli tartományok felett tehát hosszú éjjeleik' bekövetkeztével mind a' négy hétben tiss tizenkét napig mulat a' láthatáron, és pedig épen akkor, midőn legfényesebben világít , az első negyedtől az utolsóig. Csupán az utolsó negyedtől az elsőig, midőn kevés világot ad, láthatatlan ott. Valamint földünk, ugy a' hold is homályos golyó, csak a' naptól kapja világát, 'a fényének különböző állásai 's változásai csak onnan magyarázhatók, hogy az ember azt veszi fel, a' hold mintegy négy hét alatt körüljárja egyszer a' földet. De ha szorosabb fontolóra vétetik a' dolog, valamivel többször kell a' holdnak körül kerülnie a' földet egyszernél, mielőtt ismét megújul; mert a' földkörülötti futása alatt pályájának csaknem egy tizenheted részével közelebb jutott maga is a' naphoz, 's igy állását ehez megváltoztatá. Ezt a' darabot tehát (átaljában mintegy 27 grádus) még utána kell pótolnia " a' holdnak; azért egyik űjulásától a' másikig valami 29 1/2 nap (szorosan véve 29 nap, 12 óra, 44 perez és 3 másod perez) múlik el, mig önpályája körülötti futása valami 27 1/3 napot (szorosan 27 napot, 7 órát, 43 perczet és 5 másod perczet) tesz. A' holdnak legnagyobb távolsága földünktől mintegy 54,681, legkisebb távolsága pedig 48,020 mértföldet tesz. Igazi átmérője 465, körülete 1460 mértföld. Mindig ugyanazon homályos foltjait mutatván nekünk a' hold, következik, hogy felénk mindig Ugyanazon egy oldalával fordul. Földünket körülkerülésében egyszer fordul meg saját tengelyén; mi tehát a' földön soha sem látjuk tőlünk elfordított másik oldalát a' holdnak. Azonban "hajladozása még is enged valamit a' tőlünk elfordított oldal szélein észrevenni. Dr. Scliroter derék vizsgálatai által Liliénthal-han (Hanoverában) a' hold' felületéről pontosabb ismérethez jutánk, 'a abból kitetszik, hogy hasonló a' föld' felületéhez , szinte ugy 19