Schmid Antal: Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére (Pozsony, 1834)

1834.] FILLÉRTÁR. 107 rózok közt igen hires eszköz, és dolgot kímélő műszer, kilencz erős bőrből álló 's rövid nyel­re alkalmazott szij, melly a' mátrózok' hátára vagy ülő organumára méregettetvén, minden vonással ngyan azon munkálattal van, mintha az említett individuumot egyes szijjal kilencz­szer húzogatnák meg. Ezt a' műszert mind az angol mind az amerikai hajózatba bevették, 's mondják, igen előmozditja a' szolgálatot, melly­nek minden bizonnyal sokkal szigorúbbnak kell lennie a' hajón, mint mindenütt másutt. A' tisztek közt is nagy udvariság uralkodik mind egymás közötti, mind a' kapitánnyal társalko­dásukban. Ennek külön konyhája, cselédsége 's asztala van, mellynél csak akkor jelennek meg a' tisztek, ha hivatalosok. Megváratik, hogy itt a' legékesebben öltözve jelenjenek meg, különben leshetik, míg ismét meghivatnak. Ejszakamerika elébe akar most az ango­loknak vágni hajóépítésben. Az angol tengeri hadnagy de Roose nem győzött eléggé csudál­kozni a'temérdek újításon, mellyet az amerika­iak hajóikon tettek. A' helyett tudnillik, hogy azokat a' vizén hagynák rothadni, csak befalaz­1 tatnak, és színek alatt tartatnak, ugy hogy ten­geri háború' esetében kevés hetek alatt hatalmas flottát láthatni a' tengeren, mellynek azelőtt semmi nyoma nem volt. De Philadelphiában még inkább elbámult, mert ott a' hajóépítő révben egy már csaknem elvégzett liniahajót látott fedel alatt, Pensylvániát, melly 190 ál­gyut és 2000 embert vesz fel, 's igy még egy­szer oly nagy, mint az angol első nagyságú li­nia hajó. Gőzvédehnező eszközökről beszélget­lek ott, mellyek arra fognának alkalmaztatni, és egy nagy óriási flottáról, mellyhez már ké­szen voltak a' szerek. Az amerikai szállító hajók ugyan azon idő alatt háromszor négyszer annyit végeznek, mint a' földközi tenger part­jainál járók, még egyszer annyit mint a' hol­landok és németek, 's jóval többet, mint az an­golok és francziák: Igen jól fizetik és tartják matrózaikat, de rendkívül sokat is kívánnak tő­lök, 's minthogy azok gyermekségóktől fogva ily erős szolgálathoz szoknak, ugy természe­tűkké válik az, mint a' töröknek a' restség. Azután sokkal gyorsabban is eveznek hajóik másokéinál, minthogy jobban épültek. Ki vala­mi tengeri kikötőbe megy, csak vigyázzoD, mily rendel és gyorsasággal futnak be 's ki az amerikai hajók, mily tisztasággal és csinosság­gal tartatnak azok, 's hasonlítsa össze ezt más hajókéival, látni fogja, mennyire egészen más szellem uralkodik amazokon. Vakmerőbbek a' tengeren, mint az ujángol­országi hajósok, nincsenek, de nem is voltak soha a' világon. Ezt mutatja már a' czethal­és tengeri kutyafogásban bámulatatos ügyesse­gök is. Az egyesek számtalan merészségeiből csaK egy példát hozunk itt fel. Egy bostoni mátróz, elhatározván magát, hogy bár akármi­be kerüljön is, tulajdonos kapitányává leend egy hajónak, 's igy gazdag emberré, mind addig iparkodik és gyűjtöget, mig 20 tonnás nászádot vehet. Ekkor egy bajtárs mátrózot hiv meg, hogy álljon társaságba vele, oda ígérvén a' nyereség' harmadát. Ezen nyomorú lélekvesz­tővel elindulnak Bostonból az éjszaki gönczöl felé, a' horn-i fokon körül a' csendes tengeri szigetekbe; ott egy rakás tengeri kutyát ag*yon vernek, és csak a' bőrt hozván el, kap-Horn felé vissza térnek Londonba, hol ezen czikkely­nek legjobb vására szokott lenni; nevezetes pénz mennyiséget vesznek be, 's megterhelvén hajócskájukat kézmüvekkel, mellyeket útközben Valparaiso-ban eladnak, újólag a' tengeri ku­tya' honjába mennek; ismételgetvén ezen uta­zást, néhány esztendő' elfolyása után egy nagy hajó' 's kereskedés' birtokában lelik magokat. G ó z 1 a d í k. Már csak azon szempontból is, hogy a' gőzhájózás' kitalálása által kevesebb költséggel |utazhatni a'folyókon 's tengeren, megérdemli az az olvasó figyelmét. A' gőznek műszerek' mozgatására fordít­tatása a' 18-dik század' elején szerencsésen megvalósíttatott. A' gőzhasználata azon gon­dolatot ébreszté, hogy ereje a' hajóknál is pró­báltassék. Bernulli volt az első, ki ezen gon­dolatra jött; de elgondolván a' vállalatának el­lene szegülő sokféle nehézségeket és akadályo­kat, 's győzhetetleneknek látván azokat, fel­hagyott gondolatjávaL tfc

Next

/
Oldalképek
Tartalom