Schmid Antal: Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére (Pozsony, 1834)
80 FILLERTAR. [Májas' 3-kán 1831-1 A' legmagasabb hegyek' és berczek' te'eji még a' legforróbb tartományokban is örökös hóval fedvék, mig aljokon tavasz nyár 's ősz egymás után virulgatnak változó vidékségükkel 's gazdag" termékeikkel. Ennek oka a' levegő' ritkulása a' fentebbi regiokban; azon mértékben, mellyel a' levegő ritkul, nevekszik a' hidegség is. A'határ, mellynél a' hegyeken öröklétű havak kezdődnek, hómesgyének mondatik; de ennek különböző szokott lenni magassága; a' naptéritő alatt legmagasabban fekszik; de minél inkább közeledik az ember a' gönczölökhöz , annál Jejebb esik a' hómesgye. Humboldt szerint ily idomban történik ez : 1°/ _ 3 3 éjszaki szélességben (Andesek, Qvito) . 14,760 láb magasságra. 18° — 59' (Mexico) .... 14,100'" — 37° — 10' (Sierra nevada déli Spanyolországban) 10,680' — 40° _ 43' (Kaukázus) . . . 9,900' — 400 _ 30' _ 43°-ig (Pyrenék) 8,400' — 49° — 10' (Kárpátok) . . , 7,980' — 61 3 — 62° (Nonvega) . . . 5,100' — 67° (Nonvega) 3,600' — A' természetvizsgálók három osztályra rendezik ,a' hegyeket, 's ezek 1. Oshegyek, özönvizelőtti vagy gránithegyek. 2. Mészhegyek, vagy másodrendűek. 3. Tűzhányók. Az első osztálybelieknek már nevök is mutatja, hogy a' kemény földtömeg' legelső kiképződésének tartatnak; ugy vélik, ecyidejüek planétánkal ezen hegyek. A' többi nemű hegyeknek ezek talpul vagy is támaszfalúl szolgálnak. Az elemek' munkássága által ezen hegyeknek anyaga porfirrá és gránittá változtatott. A' porlir igen kemény és csaknem törhetetlen kő; színe rendesen veres vagy barnaveres, de van zöld, fekete és barna is; a' gránit bányavirág', mezei foszlókő' és csillámpor' vegyülete, de gyakran más kőnemeket is foglal magában. Szerfelett kemény, ugy hogy a' csaholásra tüzet ad. Nemes érczi erek igen ritkák a' gránit hegyekben; de czin, vas, kobál, réz- és kénkőpor találtatik bennök, noha ezek is csak a' legmagasabb gránitlánczok' mellék ágaiban. A' gránithegyekben számos kristályboltok is vágynák, mellyekböl a' legszebb kristály hozatik ki. Soha sem találtatott ily hegyekben kövévált léíszeres test, 's már ez maga elég bizonysága, hogy iqjnden más hegyeknél régibbek ezek, sőt régibbek az állat és növényországnál is. A' gránit hegyek minden másféléket felül múlnak magassággal; igen meredeken nyúlnak fel, 's rendesen csupasz, kopár, szaggatott, és darabos sziklacsucscsok és falakként jelennek meg. Tetejik gyakran épen oly nemű kőtöredékkel horitvák, milyenből maga az egész hegy áll, 's némelly moh nemeket kivévén nem is termenek semmi növényt, és vagy soha sem lepte ezeket parázs föld, vagy lemosta azt rólok az eső zápor. Aljaiknál gyakran irtózatos örvények és mélységek szemléltetuek ; oldalaikról bóditó zuhanással rohannak folyamok lefelé, iszonyú havasok és jégtengerek fedik hátaikat. A' tetejiken 's aljaikon heverő szakadozott darabok, *s némelly hegyeknek függő iránya, a' süllyedés, mellyet, mint látszik, egész tömeg szenvedett, a' századok' hatását 's azon változásokat mutatják, mellyeken a' világ átment. Ezen osztályba számláljuk. Európában: A' skandinávi álpeseket, az uralhegyeket, karpátokat, álpeseket, pyrenéket, appennineket, és czevenneket. Asiában: A' kis és nagy altait, kaukazust, taurust, libanont, ghateshegyet és himalaya hegylánczát. „ Afrikában: az atlást, lupátahegyet, holdhegyet, a' jóremény' fokhegyét. Amerikában: az andeseket, kordillerákat, apalachákat. Második osztálybeli vagy mészhegyek azok, mellyeket vizek képeztek. Ezeknek belsejikben csiga, állat darabok, 's mindennemű kővé vált testek találtatnak. Közönségesen az ős hegyekhez simulva feküsznek a' másodrendű hegyek, de ugy látszik, külön akarnak azoktól válni és hosszú lánczokba fonódni, mellyekben gránit nem lelethetik. Az őshegyekkel hasonlíttatván össze, nem oly magasak, tetejik gömbölyűk, földel lepettek 's gyakran tetőtért képeznek, mellyen a' tenger habjai által partra vetettekhez hasonló föveny és kovakő rakáslatok találtatnak. (Vége következik Napló. Május' 3-kán 1819. Az angol alház a' catholicusok' emancipatióját tárgyazó indít-* ványt visszaveti. — 4-kén 1808. Oroszország Ausztriának hadat izen. — 5-kén 750. Mahomed próféta születik. — 1821. pedig Napoleon a' sz. helenai fogságban meghal. — 6-kán 1527. A' császáriak Rómát elfoglalják. — 7-kén 1775. Egyezés Ausztria's a'Porta közt Bukovina' átadása végett. — 8-kán 1506. Colon (Columbus) Kristóf halálnapja. — 9-kén 1796. II. Katalin császárné, 1805. pedig Schiller Fridrik meghal. POZSONYBAN, ifj. S e h m i d Antal' betüjivel és költségén.
