Beszédes József: Magyarországi hydrotechnikábol próbául (Pest, 1831)

törtr it hogy a' sárvizi regulatio félszázados eiöiködés után is tökéletes jó foganatot nem igért: erre nézve, midőn én 18l9

lk esztendőben sárvízi igazgató vízmérővé lettem, első gondom az volt, hogy a' sárvízi regulationak későbbi plánumát rcformáljam , és a' Böhm vezér gondolatára viszsza vigyem, a' mit is telvcsitettem Fehérváron lH2l

ki Martius 30™ költ tudományos értekezésemben mellyet a' T. sárvizi társaság Április *2

án tartatott közgyülckczctében tanácskozásának alapjául fölvett, 's elfogadott, és mellynek következésében a' T. Társaság minden írási munkájiba a* magyar nyelvet behozta az előtt itt szokásban volt német és deák helyett. Ezen ér* tekczésben szóról szóra ezt irtani; ,,Böhm Ferentz velősen megkülömböztette a' vizfélreszoritást a' kiszárítástól, vagy a' deriv atiqt az exsiccatioíól illy móddal, hogy a' derivationális csatornák a' széleken vezettetvén , és a' völgy felől pattok építtetvén, azokban a' befolyó vizek esztendőt által magasabban folyhatnak, mintsem a" völgy szine fekszik, mellynek közepén vagyon a' kiszárító csatorna, melly mindenkor mélyebben hordozza a' vizet, mint a' kiszárított völgynek szine áll/' „Mivel N. Tolna vármegyében Niioontornyán alól álltjf kevés az eset, hogy ezt a? távozat a' folytatás eszközlésére megemészti, és igy ha keskeny csatornát nyernek azon egyesült vizek, meg nem férnek benne, ekkor a' föld hátán járván a'czéltól távoznának, ugy N. Fehér vármegyében csak a' Sz. Miklósi határon felül kezd d föld szine emelkedni, azért a' Sárvizét is azon egyesülés pontjától fölfelé nyomná a' kétszer ollyan erős Kapós és Sió vize, ha pedig széles csatorna készíttetnék azon egyesült vizeknek, azt nyár közepén a'gaz felnövésétől nem lehetne megoltalmazni.'" Hogy a' Sárrété ezen systema szerint jó foganattal reguláztalott, bizonyítja azt a' tapasztalás és azon történeti előadása a* sárvizi munkáknak, mel-