Beszédes József: Magyarországi hydrotechnikábol próbául (Pest, 1831)
mindenkor «V vizek kártékonyságának megszűnte* lése és jövedelmes hasznok vétele. Azért a* népetlen vagy vándor nép lakta tájéknak nincsen hidrotechnikája,mivel akkor a'vizek sem károsak sem hasznosak. Innen a 1 hydrotechnika, csak a'polgári társaságokkal egy üdős, legalább kártávoztó, ha nem is szerző hasznaira a'vizeknek, mert kénytelen a' polgári társaság a" vagyont oltalmazni a' vizek ellen, ha ezeknek jövedelmes hasznát nem is akarja, vagy nem is tudja venni. A' hydrotcchnikának tehát kétféle határa vagyon, úgymint természeti és polgári , ezt az országoknak határa, amazt a 1 nemző vizi vidéknek ormai teszik. Ezen kétféle határok ritkán szoktak együtt lenni, mert a 1 világfolyók vidékei sokszor nagyobbak, minthogy egy birodalomhoz tartoznának, de még is a' birodalmak, sőt egyes országok határai olly hegyekkel kerittetnek, hogy egy ország folyóji sokszor természeti egészet tesznek, illyenek külö-r nősen Magyarország folyóji, mert ezek az országba mind be felé folynak a' Dunába, a' Poprád, és Olt vizét kivévén , tehát hazánk folyóji természetes vizi egészet tesznek, mellynek fő ere a' Duna mind el* fegadására, mind az országból kivezetésére nézve minden magyar folyóknak. Éli tehát csak a' magyarországi hydrotechnikát próbálgatom irni és rajzolni, mivel hazámat több esztendők olta vízmérői szemmel vizsgálom, 's abban vízmérői tárgyú plánumokat gyűjtögettem, 's igy azt esmérem ezen tekintetben. Polgári alkotmányunk, fölséges atyai királyunk, és nemzetünk bölcs képviselői a' hasznos vizi plánumoknak kedveznek. Ennek bizonyságai az 1807 ki ; 17 ik és I827 ki : 33 ik íörvényczikkády bizonysága az % hogy a" fölséges királyi kincstár a' só fölemelt árából a'sárvizi,és kaposi regulatióknál a'vízmérőket JS11, esztendőtől máig fizeti, ugy a* köröfii regula*
