Beszédes József: Magyarországi hydrotechnikábol próbául (Pest, 1831)

Midőn gömbölycg földünknek színéből ollyan darabot vizsgálat alá veszünk ^mellyből a* hó*, cső-, és forrásvizek mindenfelől öszvejőnek egy nagy elfogadó folyóba,ennek eredetétől elfogadójáig (rccipíent) vagy is a' vizfőtől a' viztőig, akkor vizsgálat alá vettük azon folyót nemző vidéket (arca generans fluvii.) Egy folyót nemző vizi vidék egy természetes egészet tészen magában, főképen azért: mivel a (öldszinének hanyatlása vagy közvetőleg, vagy köz#etlen azon folyó felé és után hajol) hogy ezen vidékről minden vizet, mellyet a' kipárolgás lói nem röpit, vagy a* plánták növése és állatok élete meg nem emészt, magához húzván a"folyó,megmentse a' fO* lösleg nedvességtől azon tájékot* Ezen tekintet által egy folyó vidékét természeté* nél fogva egy egészszé szerkőztetvén a^ tudományban is, tovább azon vizsgálat alá véve: Vallyon az ezen Vidéket polgári társaságban lakó és saját birtokú embereknek mennyire károsak vagy hasznosak egy folyó vidékének vizei ? ezen vizsgálatunk hydrotechnikai tekintetű lészen, és ha egy nagy egészre terjed ^ közönségessé válik. Tehát a^ hydrotechnika azon tudomány } melly jó plánumot készit valamelly nagyobb vízzel való bánásról;a' hydrotechnika pedig tanítja azon rendszabásokat, mellyek ama plánumnak végrehajtásában vezérül szolgálnak. Ez velős külömbözés : mert a' hydrotechnikában igazi theoriánk nincsen , de tálam nem is lészen , mivel a' folyóknál minden helybeli körülmények személyes és átalános fölfogásától függ egy jó planum készítése, tehát ezen körülállásokat kölletik vizsgálni, ésszel minden oldalra forgatni, leirni és rajzolni. A' hydrotechnikában pedig lehetséges a' szoros theoria, mivel ez a'vizeket csak mint folyadékot vizsgálja és ezen vizsgálatból következteti a' végrehajtás regulájit.