Beszédes József: Magyarországi hydrotechnikábol próbául (Pest, 1831)

midőn a

1 viz eróje szélesíteni kezdvén az oldalait hedöntögcti a' két oldalról bedűlt föld öszve ne érjen , hogy az ásott fenék el ne takartassék. A' föntirtt mélységnek oka az, hogy a'víznek az ásásban olly mélysége legyen , hogy bedűlt földdarabokat helyéből elnyomhassa, a' mit két öl mély viz min* den kor véghüzviszen hat öl széles ásásban, csak a' közepe az ásásnak a' fölülről bédiÜtt gyöpös, vagy kemény földdaraboktój ne legyen elborítva. Igy ha valamelly nagy folyónak ágyát másfelé akarjuk vinni, nem szükséges, hogy egész mélységre és szélességre kiássuk annak uj ágyát, mert látjuk hogy a' folyók mostani ágyaikat magok erőjével ásták, és a'kis fokokból, vagy szakadékokból sok-r szor derékvizágyakat vájnak. Ezt kiki tudja. A' nagy vizi planum tehát magában nem olly nehéz, mint sokszor gondoljuk, sőt mennél nagyobb vizzel bánunk, annál nagyobb erőre tarthatunk számot, csak ezen erőnek igazgatásához értsünk. Sokan elrémülnek azon, midőn látják,hogy a

1 legnagyobb folyóknak természetes ágyai egészen más helyre javaltatnak. Holott hány nagyobb folyó van mai időben jobbára csak két százados ágyában is? Kevés, mutatják ezt hazánkban a' sok holt Dunák és Tiszák nevei, mutatja a' Dudvág név,

's több Hlyének. Ezelőtt egynehány esztendővel a* bálsi hajós csatorna torkánál maga a' Duna körösztül törte az ugy nevezett galandosi szigetet, most is ott foly az egészen. Fél század előtt az ugy ne-» vezett barátskai Duna T. Báts várm. a' derék — Duna volt, most kis ágy. T. Posony vármegyében a' Fekete viz 1735

ik esztendőben még Duna volt, most patak. Ama' nevezetes ér T. Bihar vármegyében a' Kiaszna vizének ágya volt valaha,'s akkor az ecsedi lap száraz volt. T. Torontál vármegyében az Aranka, most száraz ér, régenten Maros volt. A' Dunának a' Fekete tengerbe egy folyása valaha husz geográfiai mérföldnyivel rövidebb volt mint a' mostaniak,