Beszédes József: Magyarországi hydrotechnikábol próbául (Pest, 1831)

ír befolyás alább tételével görbület átmetzés nem okoz­tatika' kisebb folyóra nézve, külömben a'nagy folyó­nak viszszanyomakodása a' kisebbe nevekedni fog, mivel a' kisebb folyó mindenkor nagyobb vizszin ré­zsüt kivan száz öl távozatra, mint a' nagyobb folyó ngyan száz öl hosszra. Az az, a' kisebb folyó ágyát hoszszabitani nem hasznos a* befolyásoknál. Ez igen érdemes ugy nézés, azért példával is szükséges meg­világosítani: ugy mint a' Rába vize mostan a'győri püspöki vár sarkánál foly a' Dunába, ezen öszve­foiyást a' galambvendégfogadóhoz alább tenni káros volna, mert a* 1 mennyivel alább esnék az uj egybe­folyás, épen annyival hoszszabbulna a' Rába vizágya is, de a' Rába mint kis viz nagyobb vizlejtőt for­mál az ujonan hozzátoldott ágyában mint a' Duna a' győri püspöki vártol a'galambvendégfogadóig, tehát a' Duna az uj Rába öszvefolyáson inkább vissza­nyomakodnék mint a'mostanin. De hogy ha teszem a' Duna Szabadhegyhöz viszszagorbülne , és ismét ugy fordulna alá, akkor igen is hasznos volna a' Rábát Szabadhegynél a' Dunába ereszteni, mert ez által az uj és régi egybefolyás között lévő nagyobb vizágynak görbeségére nézve átmetszés történnék a' kisebb folyó ágyában. A' regurgitatio miatt tehát nincs ok az oldalfolyók tövét alább tenni azok ágya rövidítése nélkül, de más czél ezt sokszor kíván­hatja egy országban , például a' derivatio plán urna, inelly által eset nélkül való lapályból a* folyó he­lyes hanyatlásit földbe vitetnék. 5 St A 1 kisebb vizek ágyai különvéve több földet foglalnak el, és igazításokra 's föntartásokra több munkát kívánnak, mintha azok egy középszerű de­rék vizágyba öszve-szedetnek. A' vizapály, és ár­magasság a' kisebb foly óknál kisebb mind a' nagy fo­lyóka az utolsókhoz hasonlítva, mivel amazok ágyai­nak körösztüi méréseik négyszögű mértékben na­gyobb mint emezeké a' viz testekhöz külön hasonlít­va. P. o. a' Tiszának ágya nagyobb a' maga vizére 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom