Beszédes József: Magyarországi hydrotechnikábol próbául (Pest, 1831)

hencles Wasser enthalten , welches inFäulniss über« geht, die Luit mit schädlichen Ausdünstungen füllet, und das Verwachsen derselben mit Schilf und Sumpf­gewächsen befördert, dann muss man einen Theil des an den Gränzen befindlichen lebendigen Wassers, durch eigene dafür bestimmte Graben in diese Ka­näle leiten. Für diesen Fall aber muss mann an je­nen Stellen, wo diese Graben aus den Linfangs-Ka­nälen abgeleitet sind, kleine Schleussen mit Aufzieh­schützen anbringen ; um das durch den Sumpf zu leitende Wasser, und dessen Menge vollkommen in seiner Gewalt zu behalten. Diese Massregel wird auch oft wegen des Bedarfs an frischem Wasser zum Viehtränken Und zuanderm Gebrauche nothwendig.*' A' viz derivátiónak ezen előadott S3'stcmáját sok hasznaira nézve nem lehet elegendőképen ma­gasztalni. A' világszerte nevezetes Pontíní mocsárok ki szárításában két ezer esztendőtől fogva azért nem boldogultak a' leghatalmasabb nemzetek, és ural­kodók , mivel a' derivatio sj stemáját azokra nem alkalmazhatták, ugy fhintujjab idők tapasztalásainak kincsét. Hazánkban is talán fél század elmúlik , mig a' derivatio systemája és a' malomcsatornák valója (mertaz igazi malomcsatornák, félreszoritó csator­nák, mellyekben a' nagyobb eset nem csak viz fo­lyásra, hanem erőmüvek hajtására is használtatik) átalában lelkesen betsültetni fog, és divatba jön. Ez minrl addig nem történik, míglen sok költségnek a' sárba dobása után a' magunk kárán nem tanulunk. De az emberi tanulásnak ez közönséges uta szokott lenni a' gyakorlási tárgyakban. A'.,magyar inzsenérek közölt valódi érdemekkel teljes néhai Vedres István jó barátom , kinek ham­vát is tisztelem, a' derivátiónak systemáját a' Tud. gyűjt. 1830. Júniusi kötetében kiadott értekezése szerént: A* tul a tiszai nagyobb árvizek eltérítésé­r©7, nem egészen fogta föl azon okból, mivel az ár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom