Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN
kedéseiknek sikerült a vizet viszszatartani és egy ideiglenes töltés emelésével a fenyegetett vidéket eddig még megmenteni. A Tiszán inneni egyéb részek Poroszló és Halász községek kivételével, nincsenek mentesítve és a régi helyzetükben vannak, még eddig érintetlenek. A Tiszántúli részben kevésbé kedvező a helyzet: a taskonyi gát elszakadásával, ami március 25.-én reggeli 6 órakor történt, az egyébként mentesített területek is árasztattak el az árvíz által. így Tiszaszalók községét nagy részben és Abád községet pedig kis részben az ár által elborítottaknak találtam, és mivel az Abád mellett levő úgynevezett „búggát" 228 megnyittatott s ekként Tiszaderzs, Tiszaszentimre, Tiszaigar, Tiszaszöllös stb. községek is veszélyeztettek. Mivel pedig úgy ezen gát átvágatása, valamint más óvintézkedéseknek elkésett és nem kellő eréllyel történt foganatosítása iránt az Örvényabádi Tisza Szabályozási Társulat elnöke is panaszt emelt, a lehető intézkedéseket a helyszínen megtettem. Egyszersmind ezen ügy behatóbb megvizsgálásával a megyei főügyészt megbíztam, mely vizsgálatnak eredményeihez képest annak idejében a szükséges előterjesztést megtettem. Tiszaroff községben az ár a védműveket megkerülve, az eddigi ármentes területen rontott be, az úgynevezett Tólaposát, 1100 hold területet ellepte, s midőn ez megtelt, a községbe tódult a víz s bár Boros Frigyes királyi főmérnök mindenképp igyekezett az áradat megakadályozására, de a munkaerő csekélységénél fogva az nem sikerült. Tiszaroff község három szigetcsoportot képez, a közlekedés ladikokkal tartatik fenn. Emberélet nem volt áldozatul, élelemről gondoskodva van. Legelső volt Nagykörű község, mely azonnal 65 kenyeret és másnap ugyanennyit szállított, jelenleg pedig Kiss Miklós kormánybiztos gondoskodik az élelemről. A hajlék nélküliek száma a százat meghaladja és még több lakház beomlásától tarthatni. Tiszaroff községben is lett egy árok gátja elvágva, miáltal temérdek kár okoztatott, a vizsgálat e tekintetben is folyamatban tétetett és a kinyitott gát elzáratott. Tiszabura, Tiszabő és Fegyvernek községeknek eddig még sikerült magokat megvédeniük... Szolnokon eddig még nem történt nagyobb kár, a szandai töltésen - közbiztonsági tekintetéből - a tengelyen való közlekedés beszüntettetett és ladikok által tartatik fenn." Borbély Miklós az Örvény-abádi Tisza-szabályozó Társulat társelnöke 1876. augusztus hó 8.-án a következő levélben felhívta a Miniszterelnök figyelmét, hogy a topográfiai viszonyok miatt Tokajtól a Körösökig egy nagy társulat alakítása volna szükséges (OL-K173-1876-4-9363): „Nagyméltóságú Magyar Királyi Miniszterelnök Úr! Az Örvény-abádi Tisza-szabályozó Társulat mint az 1845-ben egységes alapon alakult Tisza völgyi társulat egyik sarjadéka. Az 1849-1866. év közötti időszakban a Tisza szabályozása terén tett céltévesztett intézkedések folytán a társulat 23993,63 holdnyi területtel 15746 öl (29854 m) hosszú védtöltés építésére és 599847 frt 50 kr ármentesítési költség viselésére kényszeríttetett. A társulat 1858. év óta küzd a csak erkölcsi kötelességérzetből folytatott, de haszonnal nem járó és 18 év lefolyása alatt a társulati érdekeltség anyagi erejét felemésztő fennállásáért. Az ármentesített térnek az ármentesítési költségei összehasonlításából kitűnik, hogy míg az 1873. április 7.-én kiadott hivatalos kimutatás szerint a Tisza völgy egész terüle„Abádszalók község pedig végpusztulással fenyegetvén, miután annak népe a község melletti partokra sátorba költözött, a közigazgatósági hatóság, hogy a még össze nem omlott 2/3 rész épületeket megmentse, a Bug-gát átvágásával az áradatot a legnagyobb áldozattal védett-mentett Örvény-abádi Tisza Szabályozási Társulat területére bocsátotta, minek folytán védtöltéseik két víz közé jutván lesüllyedtek. A mérnöki kimutatás szerint ez a Társulatnak legkevesebb 150000 forint kárt és költséget okozott."
