Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

Február 26. szombat A Felső-Duna vidékéről újabb áradásokat jelentenek. Bécsben jelentéktelen vízszint emelkedés mutatkozott 26.-án, a magyar Dunát pedig a mellékfolyók magas vízszintje dagasztotta. A Csallóköz egészen víz alá jutott. Gönyű körül csak egy tengert, s az abból kisötétlő fákat és házakat lehetett látni. Az Izsa és Neszmély közötti jégtorlasz gátolta a víz lefolyását. Ó-Szőny egészen el van öntve, Új-Szőnynél az indóházban bokáig gázolnak a vízben. Esztergomban a város alsó részeit és Párkányt magasan elborította az ár. 20. kép, Párkány az árvíz alatt Esztergomból nézve A dunai magas víz visszaduzzasztotta a Rábát és Győrben is magas vízállás alakult ki. A február 20-23. közötti felmelegedés olvadás indult meg a Rába völgyben is. Az árhullám február 25.-re érte el a Kis-Alföld legnagyobb városát. A győri eseményekről ekképpen tudósították a Nemzeti Hírlapot: „Győrött február 25-én (péntek) reggel 9-kor a víz magassága 15 láb 4 hüvelyk (485 cm) volt. A Rába folyása mindinkább gyorsabb lett, s bár a Dunán némi apadás volt észlelhető, a Rábán mégis áradás mutatkozott, mely annak tulajdonítható, hogy a Rába vize felülről nagy nyomással jött. Győr szigetben a Rábca parton lévő házak udvarába behatolt a víz. Minden kaput eltorlaszoltak, nehogy az utcákra is átcsapjon. Az Újvárosban az evangélikus iskola előtti téren a „Nádor" fogadó mögött, a Fő utcán szintén egy lábnyi magasságban terült el a víz. Az újvárosi vám körül lévő házak a „Kása-Mátra", valamint a „Cigány lapos" és az ún. Tomcsányi-városban levő házak már mind vízben állnak.