Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI
15 óra; „Az árvíz a váci úti vámon túl mintegy 300 lépésnyire terjed... a menekülők csoportokban hagyták ott lakásaikat, magukkal vive amennyit képesek voltak. Mivel pedig csak két csónak állt rendelkezésükre, s ezek is részint a túltömöttség, részint a sekély víz miatt felakadtak, a szerencsétlenek teknőket alkalmaztak, azokat erősítettek a csónakokhoz, s azokba rakták holmijukat. Fél háromkor még négy pontont és utóbb két könnyű városligeti hajót hoztak oda, melyeket azonnal használatba is vettek. A pontonoknak nehézségük miatt hasznát venni nem lehetett. Az embereket annyiban fenyegeti a veszély, hogy nagy részük az emeleti lakásokba menekült, márpedig ezen épületek biztosságában nem igen lehet bízni. Neumann kocsmáros, amikor a vész kitört, embertársai segítségére sietett, s midőn néhány óra múlva hazament, hogy száraz ruhát váltson, bútorai, szekrényei már szintén vízben úsztak. A szeszgyár istállóinak csak a teteje látszik már ki, az innét kihordott hordókat és fadongákat a katonaság gondozza s rakja rendbe." 15 óra 30 perc; A víz magassága 23 láb 1 hüvelyk (739 cm). Tehát ismét jelentősen áradt. A délután folyamán jelentették az Árvíz Bizottságnak, hogy a Thonet-Hotel pincehelyiségeiben a pincepadlóból tör fel a víz. Azt ugyanúgy, mint a Grand Hotel esetén, kiszivattyúzzák. (UL0226) 16 órakor a Duna kellős közepén egy nagy jégtáblán csónakot láttunk, s ebben 3 embert, kik evezőkkel és rudakkal dolgoztak. Önként szálltak-e a folyóra a sodort szálfák kifogására, vagy az ár sodorta őket magával, nem tudhatni. Anynyi bizonyos, hogy sem kiáltással, sem jelekkel nem kértek segítséget. 16 óra 30 perc; Az újpesti oldalon levő Ördögárokban a víz nagy erővel tolul előre, úgyhogy már egészen az osztrák államvaspálya töltéséig eljutott. 16 óra 30 perc; A pesti oldalon a fővárosi gátakat napok óta folyamatosan erősítették. A Margit-szigettel szemben a Viktória gát a Viktória malmok melletti részen már előző nap óta ingadozott. A malmok lakosai, a katonai s városi emberekkel együtt igyekeztek, hogy a gátat homokzsákokkal megerősítsék. Azonban minden munka hiába valónak bizonyult: a Viktória töltést, melyet a rohanó ár jéghasábokkal ostromolt már nem lehetett megmenteni. (15., 16. kép) Délután fél ötkor" a víz keresztültört a Viktória gáton s néhány óra alatt elöntötte az egész területet a Viktória gát és a Tüköry gát 100 között. Az V. kerület elöljárósága rögtön lépéseket tett, hogy a veszélyezett embereken segítsenek. A roMás leírás szerint este hatkor. Tüköry gát a nevét Tüköry Józsefről a gátépítési munkákban élenjáró polgárról kapta. A gát Pest város északi védtöltése volt, amíg elé nem épült a Viktória gát. Még 1838-ban az árvíz után megerősítették az erősen megrongálódott korábbi védőgátat, amelyik a váci országút vonalán húzódott, majd szárnytöltésekkel látták el, és bekötötték a természetes magas partokhoz. A Tüköry gát nyomvonala a mai Mezőgazdasági Minisztérium épületétől indult észak felé a Dunával párhuzamosan, majd a mai Szent István körút nyomvonalán haladt a Váci útig. Innen tovább a Váci út Duna felőli oldalán volt a töltés. Keletre az Aréna út, mai Dózsa György út vonalán fordult újra és tartott a mai Szépművészeti Múzeumig. Építésekor a Váci úti részen még szántók és zöldséges kertek helyezkedtek el. A Tüköry családnak a Váci út keleti oldalán voltak telkeik.
