Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

AZ 1876. ÉVI ÁRVÍZ TAPASZTALATAI

budapesti szabályozásokról. Révy, A Duna Budapesten c. jelentésében írta meg tapasztalatait: az 1872-től végrehajtott szabályozás nagy veszélyt jelent a fővárosra, sőt Komáromra és Győrre is. Révy szerint a Soroksári-Dunaág elzárását azonnal meg kell nyitni, mielőtt a Duna nyitná meg azt. Szavai évekre elültették a kétkedést a civil szférában. (Kaján 1986) A Duna szabályozási tervek és munkák megvizsgálására a magyar közmunka és közlekedési miniszter úr által meghívott külföldi szakértőkhöz a fővárosi hatóság által intézendő kérdések tervezete (Egert és Hunfalvy munkálatainak és az „Egyetértés" 176. számában megjelent cikknek alapul vétele mellett): 1. A főváros közötti Duna szabályozásának tervezésénél és a végrehajtási sorrend megállapításánál mindazon tényezők tekintetbe és számításba vétettek-e, melyek számításba és figyelembe veendők voltak, szemben azon eshetőséggel, hogy a folyam felső szakaszán beömlő, részint szabályozott, részint szabályozatlan mellékfolyók jégzajlásos vagy tiszta áradásos vizeiket a fővárosi folyamszakaszon egyszerre ömleszthették, s nem lehet-e a jelenleg már végrehajtott szabályozási művek dacára is attól tartani, hogy egy időben jövő tömeges áradás a fővárosra veszélyt hoz. Mellékkérdés: Amennyiben a tervezetnél hibák észleltetnének, melyek azok és mély hatással vannak-e az egész mű értékére és miként lennének ártalmatlanná tehetők? Alkérdés: A még szükséges szabályozási munkák fővonalaikban miből álljanak és mily sorrendben hajtassanak végre? 2. A fővárosnak az elöntés veszélyétől való megvédésére elégségesnek mondható-e a szabályozási műveknek a fővárosi Duna szakaszra történt megszorítása és nem volna-e feltétlenül szükséges ezen szabályozást a fővárostól lefelé oly távol pontig kitepeszteni, ahonnan jégdugulás esetén a felduzzasztott víz a fővárosra már veszélyt nem hozhat? 3. Folyamszabályozási szempontból helyesnek mondható-e az, hogy a folyamnak a Margit-sziget melletti mindkét ága egyenlő szélességűvé tétetették lehetséges-e az, hogy a folyamnak ezen két ága - úgy amint az most szabályozva van - a jég és víz levezetése tekintetében egyformán működjék és általában ésszerű intézkedés volte az, hogy a folyamnak mindkét ágát egyenlő működésűvé igyekeztek tenni. 4. Milyen intézkedések teendők arra nézve, hogy a Duna ágya fel ne iszapolódjék és a víz színe oly magasra ne emelkedjék, hogy általa a Margit-sziget veszélyeztetve legyen, mint ahogy ez a szabályozás befejezése óta két ízben tapasztaltatott, midőn 1876-ban és 1878-ban a zajló jég a Margit-sziget felső végén áttört. 5. Az egész szabályozási vonal mentén milyen arányban állnak egymáshoz a Lánchíd feletti keresztszelvények területei a Kopaszi-zátony melletti és az alatti keresztszelvények területeihez és ezen szelvények milyenek voltak a szabályozás előtt. Milyenek voltak a soroksári ág elzárása előtt? A soroksári ág elzárása óta évente milyen változásokon mentek át, milyen jelenlegi állapotok és ez amennyiben elütő az előbbitől, mennyiben tulajdonítható a kotrásnak és mennyiben a kimosásoknak. Hol történtek nagyobb mérvű kotrások és hol észleltettek nagyobb mérvű kimosások? A nagyobb mérvű kotrások milyen eredményre vezettek, nem mutatkoztak-e ugyanott újabb lerakódások, vagy ellenkezőleg kimosások, lehetséges-e ezen lerakódásoknak és kimosásoknak évenkénti változását egészen a mai állapotig feltüntetni és végül a folyammedernek ezen változásai nem oly természetűek-e, hogy azok a fővárosra nézve hátrányosak lehetnek és vajon ezen esetleg hátrányos változások nem a szabályozás következményei-e? 6. Milyen érték és hatás tulajdonítható a Szent Gellért-hegy alatt a bal part felé irányzott éles kanyarulásnak és azzal párhuzamban együtt a jobb parton beépített kö-