Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN

kötelezettséget vállaltak Ausztriával szemben, aminek az lett az eredménye, hogy 1876-ra az ország adósága Ausztria felé meghaladta az éves bevételek összegét. A Zawadowski által összeírt kár (18. táblázat) annyira parciális, hogy a még a védekezési költség is önmagában nagyobb volt az ott feltüntetettnél. Feltétlenül a károk között kell szerepeltetni a védekezési költségeket. Bár a védekezési költségek csak néhány társulatnál illetve városnál állnak rendelkezésre, azok alapján is a védekezési költséget egymillió forint körüli összegre becsülhető csak a Tisza-völgyben. Sorszám A társulat neve Hány embert kellett házaikból elszállítani Miféle pénzsegélyben részesültek Miféle élelmi- és ruházati cikkek szolgáltattak ki az igényeseknek az idegenek által Hány ember lakott az árvíz által megrongált épületekben Hány ember tért vissza a megrongált épületekbe Hány ivókút öntetett el Hány ivókút tisztíttatott ki az árvíz után Sorszám A társulat neve férfi gyermek vagyonosabb községbeliek idegen jótevők a község kenyér X! szalonna egyéb élelmiszerek Hány ember lakott az árvíz által megrongált épületekben Hány ember tért vissza a megrongált épületekbe Hány ivókút öntetett el Hány ivókút tisztíttatott ki az árvíz után Sorszám A társulat neve férfi gyermek által db/métermázsa Hány ember lakott az árvíz által megrongált épületekben Hány ember tért vissza a megrongált épületekbe Hány ivókút öntetett el Hány ivókút tisztíttatott ki az árvíz után 2 Közép-tiszai Társulat Bácsi-tiszai Társulat Titeli Tisza-Duna fentart. 200 90 100 200 80 70 250 270 120 sooo 1500 4500 800 50 15 20 4650 90 3979 90 51 8 28 8 Összesen 390 350 640 5000 1500 4500 800 50 15 20 4740 4069 59 36 18. táblázat, Segélyek és kitelepítettek a Tisza-völgyben Zawadowski (1891) alapján A Tisza-völgyben a károk felmérése a belügyminiszter 1770 számú rendelete alapján ahogy az árvíz levonult, folyamatos volt. A Zemplén megyei alispán, Matolai Etele jelentése az árvíz lefolyásáról: „Nagyméltóságú magyar királyi Belügyminisztérium! A folyó hó 18.-án kelt 1770. sz. k. rendeletre van szerencsém jelenteni, hogy az abban feltett kérdésekre a Bodrogközi és Tokaji járás szolgabírájától eddig nem csak az idő rövidsége miatt, de főleg azon okból nem kaphattam jelentést, mert azok a vész színhelyén vannak elfoglalva. Jelentést eddig csakis a Gálszécsi járás szolgabírájától kaptam a tegnapi napról, amelyet van szerencsém bemutatni. A többi járásokból ideiglenesen és csak saját tudomásom és vidék ösmeretemből következtetve jelenthetem a következőket. Község - értve a házakat is - egészen vízben van Szentmarica és Rad (az utóbbi 6 ház kivételével), Lelesz, Bodrogmező, Szolnocska, Szomotor, Zétény és Szinyér a Bodrogközén, Szőlőske, Borsi, Petrahó, a sátoraljaújhelyi Zsadány, Sára (egészen), Kisfalud és Kistokaj a tokaji járásban. Határok kisebb-nagyobb részben elöntve Vásárhely, Bánóc, Lazony, Berettő, Falkus, Kácsánd, Márk, Málca, Mészpest, Abara, a Nagymihályi, Garany, Szünyeg, Irmeg, Kisfalud (puszta), Ladamoc, Szőlőske, Borsi, Sátoraljaújhely, Végardó, Sárospatak, Józseffalva, Petrahó a sátoraljaújhelyi járásban, Battyán, Kaponya, Lelesz, Bodrogmező, Szolnocska, Boly, Véke, Zétény, Szinyér, Rad, Szentmária, Pálfölde, Körtvélyes (puszta), Kisújlak, Vécs, Szomotor, Szerdahely, Bodrogszög, Kistárkány a Bodrogközi járásban, és