Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN

Az árvíz nem volt mentes az egyéni érdekeket szolgáló beavatkozásoktól. Egy Nagyváradi levél alapján érdekes hírről számol be a Nemzeti Hírlap, március 23i száma: „A békéscsabai vasút mellett fekvő mintegy 40 hold föld körül van árkolva, s ezen árokból egy ásott csatorna a felsővégi kenderáztatőba szokta levezettetni a vizet. Az itt felfogott vizet Kiszely Mátyás csabai lakos saját háza védelme érdekében eleresztette minek következtében Felsővégen levő szántóföldeket a víz elborította, s a város szélső lakházait elöntés fenyegeti. Kiszely Mátyás letartóztatott." Károk a Tisza-völgyben A keletkezett károkról nagyon pontatlan információink vannak. Amikor 15 évvel az árvíz után Zawadowski megpróbálta összeírni a károkat, kérdőívére csak három társulattól kapott választ, ezek az adatok is pontatlanok voltak. Ezek szerint a halálos áldozatok száma a Tisza-völgyben 4 fő (2 férfi, 1 nő és 1 gyermek), 3 város és 15 község területe volt víz alatt, 68000 kat. hold lett elöntve (minek művelési ágak szerinti megoszlását a 17. táblázat mutatja be). Az árvíz alatt csaknem 200 juh pusztult el, 406 lakóház dőlt össze 124 000 Ft értékben. A károk összege nem érte el a fél millió forintot - Zawadowski (1891) kimutatása alapján. Összesen 1380 embernek kellett elhagynia az otthonát (18. táblázat). A károk között nem szerepelnek a hidakban, a vasúti pályában, és az árvízvédelmi művekben keletkezett károk, a termelés kiesésről nem is beszélve. A víz alatt volt terület Sorszám A társulat neve Hány város oc Ü >> c X beltelek Szántó legelő erdő egyéb terület összesen területe volt víz alatt kat. hold 1 Közép-tiszai Társ. 3 6 2625 23794 9472 14426 441 390 51148 2 Bácsi-tiszai Társ. 6 3 3702 3597 719 713 612 9346 3 Titeli Tisza-Duna fentart. 3 10 3750 400 2630 260 300 7350 Összesen 3 15 2638 31246 13469 17775 1414 1302 67844 17. táblázat, Víz alatt volt teriilet a Tisza-völgyben Zawadowski ( 1891) alapjain Nem érthető, hogy a statisztikai hivatalnál dolgozó ember az árvíz után 15 évvel hogyan érheti be ilyen felületesen kevés adattal. A ténylegesen elöntött terület csaknem tízszerese a Zawadowski (1891) által közöltnek. Zawadowski szerint állami pénzsegélyben egyetlen község, egyetlen ember sem részesült. Ezen azért nem szabad csodálkozni, mert az 1867 évi kiegyezéskor, a korlátozott Magyar Királyság visszaállítása érdekében az ország vezetői túlzott anyagi