Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN
két társulat - melynek különben is sem védtöltései, sem árterületei egymástól célszerűen el nem választhatók - nem egyesíttethetnék. A tiszaörvény-tiszaszajoli, vagy bármi más név alatt, de minden esetre Tiszaörvénytől Tiszaszajolig, de mindenesetre egy hozzájárulási kulcs mellett egy társulatba olvasztathatnék, és legfeljebb igazgatási-műszaki szempontból a könnyebb kezelés végett két vagy több szakaszra osztatnék. A tiszai árterek ármentesítésénél a hozzájárulási kulcs megállapítása végett az ártérfejlesztés mikénti keresztülvitele az érdekeltség legfontosabb teendői egyikét képezi. Miután a Mirhó töltés megkerülése alkalmával az árvíz Tiszaszalók Taskonytól köztudomás szerint nem csak Tiszabőig, de a fegyverneki határon át Kenderes Kisújszállásig és onnan a Berettyó Körösig terjed, bár a fegyverneki határ egy részében a Büdös-ér medencéjébe és onnan Törökszentmiklós Mezőtúr felé terjedésében töltések által akadályoztatott, mégis Törökszentmiklós város és környékét rémülettel töltötte el. Miután nagyobb árvizek esetén éppen úgy lehetséges, hogy a fegyverneki beltelkek közötti rendszer nélküli töltések elszakadása esetén az árvíz a fegyverneki határon át a Mirhó medencéhez tartozó kenderesi-kisújszállási határokba behatol, vajon ki lenne azon szakértő, ki a Tiszaörvénytiszabői és Fegyvernek-tiszaszajoli társulatok területén az ártérfejlesztéssel megbízva, meg merné határozni, hol van a Mirhó- és Büdös-ér medencéje között a határvonal. De továbbfolytatva a vizsgálatot kiderül, hogy úgy a Mirhó-, mind a Büdös-ér medencéiből az áradat behatol az alsó Szabolcsi Berettyó és Körös Szabályozási Társulatok medencéibe, valamint az alsó szabolcsi társulat védtöltéseinél netán bekövetkezhető szakadás esetén a vízár a Tiszafüred-Egyek-Kócs és nagyiványi határok felől a Tiszaigar-tiszaörsi határok magaslatai között létező ereken át szintén könnyen behatolhatna az Örvény-abádi társulat területébe. Ezekből kitűnik, hogy a tervezett új alakulások alapján részint már létező, részint most keletkező Alsó-szabolcsi, Örvény-tiszabői, Fegyvernek-tiszaszajoli, Berettyó- és Körösszabályozási társulatok ártérfejlesztéseit annyira terjesztenék ki, amennyire ez biztos lejtezés útján pontosan eszközölhető, könnyen megtörténhetik, hogy egy és ugyanazon birtok két-három társulathoz is köteleztetnék hozzájárulással, mi már eddig is az egyes társulatok érdekeltjei között felszólamlásra nyújtott alkalmat. Mindezen kérdések csak úgy lennének igazságos alapon megoldhatók, ha Tokajtól Szolnokig-Csongrádig a Tisza bal partján egy társulat alakíttatnék, melynek területéhez a Berettyó-Körös folyó árterei is tartoznának. Munkakörébe a Beretytyó és Körös szabályozását is felkarolná és az egész területen egy hozzájárulási kulcs mellett hajtaná végre a felmerülő munkálatokat, magától értetődvén, hogy ezen társulat az igazgatásműszaki vezetés-felügyelet megkönnyítése végett a Tisza, Berettyó és Körös folyók fekvése szerint három fő, és azokban ismét több alszakaszra osztathatnék, de költség hozzájárulási szempontból egy kulcs lenne megállapítva. Ezen nagyfontosságú kérdések megoldása azonban mindenesetre sokkal több időt igényel, hogysem ezen Örvény-abádi társulat védmunkálatainak helyreállítását ezen kérdések megoldásáig halaszthatná. A társulat ereje azonban a 18 éven át viselt rendkívüli felépítési és fenntartási költségek által, és a már több év lefolyása óta szenvedett rossz termések folytán teljesen kimerült, az idei árvíz elleni védelem pedig 13500 forint kiadást okozott. Ezáltal az évi rendes előíráson felül a társulat minden pénzkészletté kiadta, sőt 7500 forintra határozott tartalék tőkéjét is felemésztette, és ez okból a mulaszthatatlanul szükséges töltés kiegészítési-helyreállítási költségek az érdekeltekre eszközlendő új előírás általi fedezésére képtelen. Kegyelmes Úr! A társulat jelen szerencsétlen helyzete nem saját hibájában, hanem kedvezőtlen alakulási viszonyiban találja eredetét és jelenleg részben a szomszéd társulat vétkes hanyagsága, részben az itteni közigazgatási közeg önhatalmú eljárása okozta 231 . ö] A Bug-gát hatósági megnyitásáról van szó.
