Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN
hajlék nélkül maradt népnek élelmezéséről kellett gondoskodni. 200 forintot, mint a belügyminiszter Úr Őnagyméltóságához 1724 sz. alatt intézett jelentésemben jeleztem, az élelmiszerek bevásárlására fordítottam. Ezen kívül Nagykálló, Nyíregyháza és a károsult községekkel szomszédos földbirtokosok könyörületessége vétetett igénybe. E forrásokból pénzben és élelmiszerekben annyi adomány gyűlt be, mely az élelmiszerekben hiányt szenvedő nép ellátását biztosítja. Az ellátás mikénti foganatosítására nézve felügyelni továbbra is kötelességemnek ismerem. Legközelebb az egész megye területén felhívásokat bocsátottam szét, könyöradományok gyűjtése végett. Nézetem szerint majd az ár elmenetele után lesz szükség a könyöradományok kiosztására, mikor a házak újbóli felépítésének munkája megkezdődik. Ha az összes kár konstatálva lesz és a megye területén foganatosított gyűjtés eredménye nem lesz kielégítő arra nézve, hogy a károsultak kielégítő segélyben részesíttessenek, akkor a mutatkozó szükséglethez képest kérni fogom a Belügyminiszter úr Őnagyméltóságát, hogy az illető országos segélyben való részeltetésére vonatkozólag intézkedni méltóztassék. Arra kérem Nagyméltóságodat, hogy ezen községekben, melyek az Alsó- és Felső-szabolcsi Tisza Szabályozó társulatok működési körén kívül állnak, országos segély által a gátak akként megerősítését elérhetővé tenni méltóztassék, hogy a községek jövőre hasonló veszedelemtől mentve legyenek. Az élelmiszerek egyelőre Miklós Ferenc nagyfalusi földbirtokos tanyáján helyeztettek el, Tiszaeszlár és Nagyfalu községekbe a szükséges élelmiszerek beszállítása a dereglyék segélyével eszközöltetik a vészbizottsághoz, mely a kiosztást foganatosítja. Miklós Ferenc nagyfalusi földbirtokos és megyei bizottsági tagot bíztam meg március hó 26.-án, midőn az említett községekből Nagykállóba visszatértem, hogy Tiszaeszlár, Nagyfalu és Tiszalök községekbe személyesen is bemenjen, ott a helyzetről és felmerült szükségekről személyesen meggyőződést szerezzen és ha sürgős intézkedés szükséges azt foganatosítsa és engem értesítsen. Tiszalök községébe, hol a még fennálló gátak folytonos erősítése igényeltetik, a járásában egyebütt is igénybevett szolgabírónak segédül a gáterősítési munkálatok vezetésére Hvezda Pál megyei alszámvevőt küldtem ki. Az Ő mérnöki szakismereteinek már eddig is nagy hasznát vette az illető község. Kenézlőn, Zalkodon, Tiszalökön, Tiszadobon a töltés erősítési munkálatok a legnagyobb eréllyel folytattatnak. Újabban Nádudvarról és Tiszacsegéről vett értesítés szerint, nevezett községeket fenyegeti az ár. A szükséges intézkedéseket mind a két helyen megtettem. A legújabban visszaérkezett megyei főmérnök a vész elmúltát jelenté. Tisztelettel lévén Nagykálló, 1876, április hó 5.-én" „Borsod megyében Tiszaszederkény, Tiszapalkonya, Kisfalud, Oszlár, Helyőkürt, Tiszatarján, Tiszakeszi, Ároktő, Tiszabábolna, Tiszavalk és Halászi községek 212 mind vízzel borítottak. Az úszó falvak népe jajveszékel, nem tud menekülni, megmentésükről pedig még most szó sem lehet, mert egyrészt hozzáférhetetlenek, másrészt pedig a vidék nem is rendelkezik mentőeszközökkel." (PN0328) A Bodrogközi Tisza-szabályozási Társulatnak május hó 20.-án Sátoraljaújhelyen a megyeház nagytermében tartott rendkívüli közgyűlésében hozott határozata alapján a Közmunka és Közlekedési Minisztériumhoz, másrészről a Pénzügymi212 A Dél-Borsodi öblözet községei, bevédésükre csak az 1932 évi árvíz után került sor. 1932 előtt körgátakkal védték magukat. Valószínűleg 1876-ban nem volt védelmük az árvíz ellen, mert korábban ilyen magasra az árvíz szintje nem emelkedett.
