Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN

telén. Mint már láttuk jelentős kiöntések voltak a Szamos mellett, a Bodrog vízgyűjtőjében is nagy területen kint volt a víz és Tokajjal szemben, Tiszaeszlár és Nagyfalu is elöntésre került. Nem stimmel a gátszakadások száma, sem az elöntött terület nagysága, de az kétségtelenül igaz, hogy az 1876 évi tavaszi árvíz a Tisza alsó folyásán okozott súlyosabb károkat. Az 1876 évi további magas Tisza-völgyi árhullámokat a gyakori nagy intenzitású esők okozták. Az 1876 évi vízállások grafikonjaiból (14., 15., 22. ábrák) is jól megállapítható, hogy a Tisza és Körösök felső szakaszairól levonuló egyes árhullámok Csongrádnál egymást utolérve összegződtek és a folyók ezen szakaszain az árvíz időtartamát mintegy 5 hónapra kinyújtották. így aztán alig állították helyre a tavaszi szakadásokból a gátakat az év végén újabb árhullám tette őket próbára. „Tokajtól Titelig pusztít az ár, s a lakosság, mely ezrivel dolgozik éjjel-nappal a gátakon, végül is gyönge maradt a garázda elem dühöngésével szemközt. Városok, falvak, puszták állnak a víz alatt és százával dől halomba a lakás. Szeged, hol az utcákon sohasem volt víz, kétségbeeséssel védi magát, egymás után építi a töltéseket; hasonlóan tesz Hódmezővásárhely, mely még nem látta falai közt a Tisza árját. Csongrád városában azonban hasztalan volt a védelem, mert a víz betört, a város alsó része el van öntve, mindennap omlanak a házak, s máris nagy a pusztulás. Szívszorító jajkiáltás és segélykérő könyörgés hangzik végtől végig a Tisza mellékéről, hol még soha nem tapasztalt dühvel ostromol, fojtogat és rombol az elemi csapás, és növeli az országos pusztulást, mely szegény hazánkra oly kegyetlenül zúdult rá e tavasszal. "(VÚ0402) A Tiszafüred feletti Tisza Február 21.-én a Tisza és mellékfolyói a Felvidékről érkezett hírek szerint már apadóban vannak. Tokajnál a Tisza vízállása 48 óra óta változatlan, míg Máramarosszigetről lassú apadást jeleztek. (PN0223) A Nagy/ág Huszt város felett a József töltést átszakította a város határában 200 hold földet elöntött és a város alsóbb részeit is elborította. „A Talabor folyó is a bustyaházi határban zárgátat szakított, s Bustyaházán 15 házat elöntött. E két határon kívül a megye területe mentve maradt. Összesen 5 ház dőlt be, 25 híd megrontatott, a közlekedés rövid időre fennakadt." (Alispáni jelentés) A Tiszafüred feletti részen első sorban Záhony alatt voltak gátszakadásból származó árvízkárok. Záhony felett - mint ahogy azt a magyar északkeleti vasút igazgatósága jelenti - csak egy városi gát szakadt el: „Huszt mellett a közlekedést csak átszállítással lehet fenntartani, mert a Nagy-ág rendkívül megáradt, a városi töltést elrombolta s a vasutat is tetemesen megsértette." (NH0318) A Szatmár megyei alispán a belügyminiszternek küldött jelentésében beszámol arról, hogy a „jégmenés" a Jánk-Fehérgyarmat között a be nem fejezett töltést 2 mérföld (16,7 km) hosszan elsodorta. A Nemzeti Hírlap magán értesülései szerint a Tisza Szabolcsban és a Nyírségben Zalkodnál és Tiszaeszlárnál szakította el a gátat. Az itt kiömlő víz borzasztó pusztí-